Javította Magyarországgal kapcsolatos előrejelzését az Európai Bizottság (EB) tegnap közölt téli gazdasági prognózisában. Szokatlan módon az uniós testület a magyar kormánynál is kedvezőbb számokkal rukkolt elő. Brüsszelből úgy látják, hogy 2,1 százalékkal nőhet idén és jövőre is a magyar GDP, miközben a kormány kétszázalékos bővüléssel számol. A költségvetés hiánya ebben az évben 3 százalék alatt maradhat, miközben jövőre sem lépi át a 2,9 százalékos szintet a GDP arányában. A gazdasági növekedés tekintetében tavaly novemberben még pesszimistább adatokat közölt a bizottság. Akkor 2013-ra 0,7 százalékos, míg ez évre 1,8 százalékos bővülést jelzett előre. A legfrissebb prognózisban a múlt évi GDP-növekedést 1,1 százalékra "lőtte be" az Európai Unió (EU). Ez szintén kedvezőbb eredmény a kormány egyszázalékos prognózisához képest. A jelentéssel kapcsolatban Olli Rehn, az EB alelnöke tegnap strasbourgi sajtótájékoztatóján kiemelte: a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.
A vártnál is kisebb a deficit
Az EB becslései szerint tavaly a GDP 2,4 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a három százalékot. A testület megállapította, hogy a beruházások volumenének változása 2013-ban pozitív fordulatot vett, főként a közszféra beruházásainak köszönhetően, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett. Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig a Magyar Nemzeti Bank által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönző finanszírozási konstrukciónak tudható be. Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a háztartások elkölthető jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást − olvasható az értékelésben.
Gyarapodik a jövedelem
A prognózis szerint 2014-ben a háztartások fogyasztása a tavalyi stagnálást követően ismét növekedési pályára áll, idén 1,5, míg jövőre 1,6 százalékkal nő. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy tovább növekszik 2014-ben az elkölthető jövedelem, ami nagyrészt a rezsicsökkentésre, a közszférabeli bérek növekedésére és részben a hitelezési feltételek lazulására vezethető vissza. A bizottság szerint a piaci túlkínálat miatt azonban a lakhatás terén a beruházások várhatóan csak szerény mértékben fognak növekedni. Összességében reális képet fest Magyarországról az EB előrejelzése, amely megfelel a kormányzati várakozásoknak és a piaci konszenzusnak is − közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint az ez évre szóló korábbi, őszi előrejelzésénél optimistább lett a mostani.
A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében tíz százalék alá csökkent, a tavalyi átlagos munkanélküliségi ráta 10,2 százalék lett. Idén azonban a ráta tovább csökken, átlagosan 9,6 százalékra, míg jövőre 9,3 százalékra, vagyis a foglalkoztatás lassú javulására számít az EB. Brüsszelben a korábbi előrejelzésekkel ellentétben már nem csupán a közmunkaprogramok szerepét hangsúlyozzák, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kap a gazdaság "kifehérítésének" pozitív hatása is. Ebben nagy szerepe lehetett az egykulcsos szja bevezetésének, a rugalmasabb munkaerő-piaci szabályozásnak, illetve a munkahelyvédelmi akciótervnek.
Nincs inflációs veszély
A fogyasztói árak emelkedése a múlt év utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentő 0,7 százalékra csökkent, éves átlagban pedig 1,7 százalék lett. A jelentés szerint ez nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be. Az uniós elemzők ugyanakkor hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenő tendenciát mutatott. Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően ez évre még csak 1,2, a jövő évre pedig már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát − jegyezték meg az elemzők. A költségvetés alakulását illetően a prognózis összeállítói úgy vélekedtek, hogy az adóbevételek idén minimális mértékben, várhatóan a GDP 0,3 százalékával elmaradnak a tervezettől.
Az EB eközben aggodalommal tekint a GDP-arányos államadósság alakulására, amelynek múlt év végi mértékét 77,8 százalékra becsülte. (Az MNB legfrissebb előrejelzése ugyanakkor ennél magasabb, 79 százalékos rátát említett.) Brüsszel mindenesetre 2014-re 79,1 százalék, míg a jövő évre 78,9 százalékos GDP-arányos államadósságot feltételez, ami arra utalhat, hogy a magyar adósságpálya lényegében beragadt a nyolcvanszázalékos szint közelében.
Szerző:
