Finanszírozói kockázatot nem, fővállalkozóként azonban a projekt határidőre való befejezésének kockázatát viseli az orosz fél a paksi atomerőmű bővítése kapcsán − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tegnapi paksi sajtótájékoztatóját követően. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése szerint a kivitelezés esetleges elhúzódása komoly anyagi terhet jelenthet. Mindez azért téma, mert az utóbbi évek európai tapasztalatai szerint az atomerőmű-építések a tervezett négy-öt év helyett nyolc-tíz évig tartottak. A tárcavezető úgy látja, hogy a szakértők szerint önmagukban is több száz milliárd forintra becsülhető pótlólagos beruházásokra is fedezetet ad majd az orosz hitelkeret (itt többek közt a tartaléktartás uniós kötelezettsége, szivattyús tározós erőmű, illetve a Duna szabályozása jöhet szóba). Az euróalapú hitelmegállapodás tízmilliárd euró értékben négy kamatsávval − 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék − jött létre, a beruházás 20 százalékát a magyar félnek kell biztosítania. A hitelt 2025-től 2046-ig kell visszafizetni, de előtörlesztési lehetősége is van Magyarországnak. Az erről szóló megállapodást a kormány már jóváhagyta, a dokumentum parlamenti szavazásra vár. Az, hogy a hitelkeret mekkora részét használja ki Magyarország, a műszaki részletek megtárgyalása után derül ki − válaszolta lapunk kérdésére a miniszter.
"Számítások támasztják alá", hogy mintegy 13 százalékos energiaár-csökkentést lehet elérni a két új paksi blokk belépésével − hangsúlyozta Németh Lászlóné, arra azonban nem tért ki, hogy ezt a mínuszt mihez képest kalkulálja a kormány. A leendő két atomerőművi blokk alacsony árának kulcsa, hogy a tárcavezető szerint az Oroszországtól kapott hitel "terheit és kamatait nem terhelik rá a beruházásra". A miniszter szerint hatástanulmányok készültek, ezeket azonban csak akkor hozzák nyilvánosságra, amikor "lezártnak tekinthető" egy-egy folyamat. A miniszter szerint ugyanakkor "nincs gazdasági kockázata" a beruházásnak. A meglévő − és már megtérült − paksi blokkok tavaly átlagosan 12,71 forintért termeltek egy kilowattóra áramot, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint pedig az importáram átlagosan 13 forint körüli kilowattóránkénti áron került Magyarországra 2013-ban: ez átlagosan 43,5 euró megawattóránként, szemben a paksi 42,4 eurós összeggel. Az új atomerőműveknél azonban 100 euró körüli átvételi árakról van szó jelenleg Európában, korábbi − optimista − elemzések a paksi bővítés kapcsán is 80 euró közeli megawattóránkénti árakkal kalkuláltak.
Szerző: Leszák Tamás
