A népszerű egyetemek továbbra is az élmezőnyben maradhatnak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) például jól szerepel a hazai versenyben: a hallgatók és az oktatók a kiválósági listák élén állnak, ezzel biztosított a népszerűség is. Az itt szerzett diploma biztos alap a munkaerőpiacon, egyebek közt ezért sem számítanak arra, hogy a demográfiai csökkenésnél nagyobb arányban mérséklődik a felvételizők száma idén − mondta a Napi Gazdaságnak Fábri György rektorhelyettes. Hasonlóan vélekednek a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SE). Az orvos- és általában az egészségtudományi képzésben nem volt és nem is várható csökkenés, mivel a keretszámok magasak. A Debreceni Tudományegyetem (DEB) szerint a jelenleg 30 ezer hallgatóval rendelkező intézményben szintén nem lesz kevesebb tanuló. A nagy egyetemek többsége szerint az egyes képzések területén tapasztalható Budapest-centrikusság miatt elsősorban a vidéki intézmények számíthatnak kevesebb jelentkezőre.
Az egyetemek hazai elismerése ugyanakkor nincs összhangban a nemzetközivel. Az ELTE-n úgy gondolják, bár az egyetemi rangsorok megkerülhetetlenek, azok folyamatos tökéletesítésére van szükség. A kézzelfogható nemzetközi sikerekhez azonban a felsőoktatási intézmények szerint elsősorban pénz kell. A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) úgy vélik, a top−200-ba kerüléshez figyelembe kell venni, hogy a világ 17−20 ezer felsőoktatási intézményéből csak 1000−1200-at rangsorolnak a kutatók. Közben a bevont intézmények száma évről évre bővül, így a magyar egyetemek még javuló teljesítmény mellett is csak a meglévő pozícióik megtartására képesek.
A nemzetközi ranglistákon való előrelépés ugyanakkor kedvező hatással lenne Magyarország GDP-növekedésére − értettek egyet az egyetemi vezetők, akik területükről több példát említettek. Az orvoshiány közvetve kedvezőtlenül hat a bruttó hazai össztermékre. Az idegen nyelvű képzés pedig hasznos: az SE-n a hallgatók mintegy negyede külföldi, az orvoskaron ez a szám 50 százalék. (Számukra megfelelő infrastruktúrát és képzési körülményeket kell biztosítani ahhoz, hogy továbbra is Magyarországot, illetve Budapestet válasszák.) A k+f költségek beszűkülése hosszú távon akadályozza a biotechnológia és gyógyszeripar fejlesztését. A BCE-n úgy vélik, a nemzeti felsőoktatási törvény módosításával a műszaki és természettudományok előtérbe helyezése jótékony hatással lehet a GDP-re. A legnagyobb problémát az okozhatja, ha az egyetemeket nem a kutatás, az innováció letéteményesének tekintik. A hazai versenyképességet ez még jobban alááshatja. Az alacsony szintű állami működtetési hozzájárulás így negatív hatású. Az egyetemek és a régió, az ipar kapcsolatát (állami eszközökkel) jóval erőteljesebben kellene ösztönözni − mondták lapunknak a BCE-nél.
Szerző: Tóth Kata
