Nincs mozgás a tanyák piacán

Idén folytatódik a tanyafejlesztési program, melynek forrásaira 2011-ben lehetett először pályázni. Az áramellátás kiépítésére, utak javítására és egyéb fejlesztésekre fordítható állami támogatással növelhető a tanyákon lakók életminősége. De vajon hatottak-e a fejlesztések a tanyaingatlanok keresletére, megmozdult-e az évek óta álló piac? Ingatlanforgalmazókat kérdeztünk.

A kizárólag nemzeti forrásból támogatott tanyafejlesztési program keretében 2011 óta 5,88 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a kormány. Ehhez a támogatáshoz jön majd az idén meghirdetett 300 millió forint, de a napokban lezárult pályázat eredményei csak szeptemberben válnak ismertté (Napi Gazdaság, 2014. február 12.). A sikerrel pályázók között 589 egyéni gazdálkodó és 374 önkormányzat található. A támogatást utak javítására, villamosításra, induló tanyagazdaságok segítésére, tanyai termékek piacra juttatására lehet igényelni. A program célja, hogy a tanyagazdaságok korszerűsítésével javítsa a közel 300 ezer tanyán élő életkörülményeit, erősítse a vidéken élő fiatalok helyben maradását.

Az otthont keresők azonban nem érdeklődnek a tanyaingatlanok iránt. Bács-Kiskun megyében, ahol a gazdára váró kisebb-nagyobb tanyák száma több százra tehető, egyelőre nem tapasztalható keresletélénkülés, a túlkínálat dominál. Nem hozott áttörést a tanyafejlesztési program sem − mondta Sándor István, a Kiskun-Ingatlanbörze Kft. ingatlanszakértője. Sándor szerint ahhoz, hogy egy fiatal, gyermekes család állandó lakóhelyül válasszon egy tanyaingatlant, a program kínálta fejlesztéseknél jelentősebbekre, a tanyasi életet vállalóknak pedig nagy biztonsági háttérre (gépkocsik, állandó munkahely, jövedelemmegtakarítás stb.) van szüksége. A legtöbb vevőre váró tanya kilométerekre fekszik a lakott településektől: földutakon közelíthető meg, legfeljebb villannyal és kúttal van ellátva. Távol van az orvos, a gyógyszertár, a bölcsőde, az óvoda, nem jó a közbiztonság sem. A fiatal életkezdők ezért inkább a településeken belül vásárolnak lakóházat, ahol még mindig igen alacsonyak az árak.

Hasonló a véleménye a tanyapiacról Bozsó Bencének, a szegedi Limit Ingatlaniroda ügyvezető igazgatójának is. A program hatása egyelőre nem érződik. Csongrádon sem sok nagyobb értékű tanya kerül eladósorba. Inkább csak néhány 2-3 milliós, mára eléggé rossz állapotú ingatlanra keresnek vevőt, de érdeklődés nincs.

Évek óta nincs mozgás a tanyák részpiacán Hajdú-Biharban − mondta Kovács Rajmund, a Debreceni Ingatlan Stúdió tulajdonosa. Pedig a megyében a 2-3 ezer négyzetméteres földterülettel 5-6 millió forintért kínált kisebb tanyaingatlanoktól kezdve a 45−70 millió forintos, 10-20 hektáros területű luxus-tanyaingatlanokig van választék, ám kereslet nincs irántuk. Található a palettán például 1988-ban épült, 100 négyzetméteres, összkomfortos tanyaépület 3000 négyzetméteres gyümölcsössel 12 millióért, vagy öthektáros biokertes területtel, igényes kialakítású, 120 négyzetméteres lakótanya, 67 millióért. A tanyafejlesztési programot az ingatlanszakember sikeresnek tartja, de szerinte igazán azokat a gazdákat segíti, akik maguk is nagyobb összegeket fektettek be új, körülbelül 10-15 éven belül szerzett tanyájukba. Az elmaradott, komolyabb fejlesztést igénylő tanyák tulajdonosai a pályázatot "nem érik el".

Szerző: Szilágyi Eta