Tavaly az utolsó negyedévben tovább növekedhetett a magyar gazdaság, amit alátámaszt a kiskereskedelmi forgalom megélénkülése és az éves bázison bővülő ipari teljesítmény. A külkereskedelem viszont szezonális okok miatt gyengébben teljesíthetett a vártnál (sőt, havi összevetésben az ipar is enyhén zsugorodott két egymást követő hónapban). A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők konszenzusa szerint a harmadik negyedéves magas bázis miatt a negyedik negyedévben csupán 0,3 százalékkal bővülhetett a gazdaság az előzőhöz képest, míg év/év alapon 2,4 százalékos lehetett a gyarapodás. A leginkább pesszimista előrejelzés szerint a negyedik negyedévben kettő, míg a legderűlátóbb becslés szerint 2,8 százalékkal bővülhetett a GDP.
A termelési oldalon a mezőgazdaság továbbra is erősen teljesített és jelentősen gyorsított az építőipar − egyrészt a 2013-ban zárult uniós ciklus még kihasználandó forrásaira támaszkodó beruházásoknak, másrészt az enyhe téli időjárásnak köszönhetően. Az ipar csupán a bázishatások miatt ért el jobb teljesítményt, a szolgáltatások közül a kiskereskedelem-vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a szállítás-raktározás, az infokommunikáció kibocsátása növekedhetett; a lakásértékesítések enyhe emelkedése miatt az ingatlanágazat stabilizálódhat, a pénzügyi szektor kibocsátása azonban még mindig mérséklődik a hitelállomány csökkenése nyomán − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A felhasználási oldalon a külkereskedelem és a beruházások húzhatták a gazdaságot, kissé növekedhetett a fogyasztás, a készletek viszont lefelé nyomták a GDP-t. A rendszeres havi adatok (ipar, külkereskedelem, kiskereskedelem) arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás befékezett a negyedik negyedévben, de a bázishatásból eredő "lendület" így is közel háromszázalékos éves növekedést eredményezhetett − tette hozzá Nagy Tamás, az UniCredit Bank vezető elemzője.
A konszenzus szerint 2013 egészére 1 százalékos, 2014-re 2 százalékos bővülést jeleznek az elemzők − utóbbinál 1,4 és 2,5 százalék közötti a szórás. A lassú gazdasági kilábalás az idén folytatódhat. A jegybanki növekedési hitelprogram mellett elsősorban a beáramló uniós pénzek támogathatják a beruházásokat, amelyeken belül továbbra is fontos lesz az államiak szerepe − véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Fennmaradhat a lakossági fogyasztás negyedik negyedévben vélhetően beindult élénkülése is, a többéves mélyrepülés után már valamiféle pozitív fordulat jöhet. Ez utóbbit mindenekelőtt a reáljövedelmek emelkedése erősítheti (az alacsony inflációra támaszkodva). Az ipari export továbbra is jelentős mértékben járulhat hozzá a növekedéshez, miután az autógyártás rendelésállomány-adatai biztatóan alakultak az elmúlt hónapokban.
Nagy kérdés, hogy a többi ágazat is képes lesz-e élénkülést mutatni ebben az évben, ennek kapcsán kulcsfontosságú, miként alakulnak az euróövezet gazdasági kilátásai, illetve teljesítménye − emelte ki Nyeste Orsolya. Okozhat pozitív meglepetést a mezőgazdaság is, amelynek idei terméskilátásait egyik elemző sem merte megbecsülni, ezért alapesetben nem számoltak változással az előző, átlagos évhez képest.
Szerző: Wiedemann Tamás
