Nem lehettek pontos adatai a Fidesz szóvivőjének azzal kapcsolatban, hogy mely bankok milyen szinten korlátozzák az egyszeri készpénzfelvétel maximális összegét − vélik bankkártyapiaci szakértők. Selmeczi Gabriella keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egyes pénzintézetek 50 ezer forintban maximálták az egy alkalommal a bankjegykiadó automatákból (atm) kivehető készpénz mennyiségét, így akadályozva meg, hogy az ügyfél két tranzakcióval felvehesse költségmentesen a 150 ezer forintot. Ilyen korlátozásra ugyanakkor egyetlen banknak sincs lehetősége, kártyatársasági szabvány szerint ugyanis egy pénzfelvét során az ügyfélnek biztosítani kell legalább 200 euró vagy annak megfelelő helyi fizetőeszköz (mintegy 61 ezer forint) felvételét. A Napi Gazdaság információi szerint volt olyan hitelintézet, amely 75 ezer forintban korlátozta volna az egy tranzakció során kiadható összeget (vagyis szigorúan véve − de nem elegánsan − biztosította a törvénynek való megfelelést), ám úgy tudjuk, ezt az intézkedést azóta visszavonták.
A készpénzfelvételi tranzakciókat kétféle limit érinti, az egyik az üzemeltetői, ami azt határozza meg, hogy egy tranzakció során mekkora összeg vehető fel maximum az adott atm-ből − a törvény ezt szabályozza. A másik a kibocsátói limit, amikor a bank beállítja, hogy egy-egy adott kártyához egy alkalommal mekkora készpénzfelvételi, illetve vásárlási limitösszeg tartozik. Ez bankonként és kártyánként is eltérő lehet, általában biztonsági okokból adnak meg alacsony értékeket a pénzintézetek. Utóbbi limitek azonban csak ajánlottak, vagyis azokat az ügyfelek szabadon módosíthatják.
A magyarországi bankok szerint nem lesz fennakadás a készpénzkiadó automatáknál az ingyenes készpénzfelvétel február 1-jei indulása miatt. A 11/2011-es MNB-rendelet alapján arra nincs mód, hogy a bankfiókok munkatársai a fiókokban felgyűlt pénzekkel töltsék fel az atm-eket, mivel azokba csak a jegybank jegyzékében szereplő típusú bankjegyvalódiság- és forgalomképességi vizsgálóval átvizsgált, kötegelt bankjegyek kerülhetnek − vagyis minden esetben külső készpénz-logisztikai cég által kiszállított pénz kerül az atm-ekbe (a TrezEx Hungária Zrt. felmérése szerint a hitelintézetek készpénz-logisztikai feladataikat 70 százalékban már kiszervezték, a fiókokon kívül eső atm-ek töltését kivétel nélkül már külső cég végzi). Természetesen − hívták fel a figyelmet az UniCredit Banknál − a bankjegykiadó automaták működtetéséért a bankok felelősek abban az esetben is, ha az üzemeltetést kiszervezték.
Többletszállításra vonatkozó igény egyelőre nem érkezett a pénzintézetektől − közölte lapunkkal a TrezEx, amely szerint ennek hátterében az állhat, hogy eddig is viszonylag jelentős volt azok aránya, akik a fizetésüket egy összegben vették fel az automatáknál. Az Erste Banknál lapunknak elmondták, a tervezés során eddig is figyelembe vették a kiemelkedő forgalmi napokat. Ilyenek lehetnek a bérfizetések vagy az adott körzetekben a családipótlék- és nyugdíjutalások. A lehetőség persze adott, hogy az automatákban több pénzt helyezzenek el: az atm-ek forgalmának alakulása alapján van mód arra, hogy a bank intézkedjen a nagyobb töltésről − mondták el a K&H-nál. Készpénz-logisztikai szakértők szerint a hazai atm-ek kazettáiba jóval több pénz fér, mint amennyit mostanában beléjük helyeznek a pénzintézetek − arról viszont, hogy egy-egy atm az átlagosnál jobban töltött-e, biztonsági okokból aligha fognak hírt adni a bankok. A monitoringeljárásokon keresztül a hitelintézetek hamar értesülnek arról, ha valamely automatában pénzhiány lép fel, a pótlólagos töltést azonban − magas díjért − Budapesten 2-3 órán belül, vidéken pedig sok esetben csak egy napon belül tudják vállalni a külső partnerek.
Szerző: Nagy László Nándor
