Ha egy cégvezető vezető tisztségviselői mivoltában harmadik félnek kárt okoz, a kárért saját vagyonával felel − az új Polgári törvénykönyv kemény szankciót tartalmazó passzusa március 15-én lép életbe. Egy cég esetében a társaság mint jogi személy felel vagyonával minden döntésért és azok következményeiért, ennek tükrében igen súlyos felelősség hárul a cégvezetőre, ha a cég vagyona mellett a sajátját is kockáztatja. Szigorúan értelmezve a jogszabályt, az iszapömlés okozta katasztrófáért nemcsak a Mal Zrt. fizethetne kártérítést, hanem annak vezérigazgatója is. Ilyen szigorú szabályozás sehol sincs − mondta Molnár Gábor, a DLA Piper partnere egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.
A jövőben alapvető lesz, hogy a vezető tisztségviselő feladatairól és kötelezettségeiről részletes, írásbeli feljegyzés készüljön. Most elegendő a szóbeli megállapodás, néha pedig összekeveredik a menedzsment és az ügyvezető feladatköre − ez tavasztól jelentős kockázatot jelent majd. A cégvezetőnek érdemes lesz megállapodnia a tulajdonosokkal felelősségbiztosításról is, akár azt is szerződésbe lehet foglalni, hogy a társaság egy bírósági ügyben vállalja az ügyvédi és egyéb költséget. Kérdés ugyanakkor, hogy mire lehet felelősségbiztosítást kötni: egy kisebb cég esetében ez még megoldható, de nem biztos, hogy a felmerülő károknak meghatározható a felső határa (mint például a Mal esetében, de egy olajipari cég vagy atomerőmű esetében sem lehet ilyen ésszerű felső határt megállapítani). A cégvezetők egyetlen úton védhetik meg teljes biztonsággal vagyonukat: ha az nem az ő vagyonuk. A gyerekekre, házastársra vagy egyéb rokonra íratott értékekkel, "vagyontalanul" már nem kockáztatnak sokat.
Szerző: F. Szabó Emese
