Ma kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a kormány által benyújtott, devizahitelekről szóló indítványt. A november végén benyújtott kereset azt firtatja, hogy a devizahiteles szerződésekről kimondható-e, hogy azok ellentétesek az alaptörvénnyel, illetve lehetséges-e utólagos jogszabályalkotással a szerződések tartalmát módosítani. Elég jól meg kell tudni indokolni, milyen alapon akar a kormány magánszerződésekbe belenyúlni. Még akkor is, ha azok a szerződések úgy lettek megszövegezve, hogy az egyik fél (adós) több kockázatot visel, s ilyen szerződések tömegesen születtek.
A kormány indítványában felveti többek között a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdését, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét. E tárgyban azt kérdezi, közvetlenül levezethető-e az alaptörvény-ellenesség.
Két másik kérdés annak lehetőségét firtatja, lehetséges-e ezt az alkotmányellenességet utólag korrigálni törvénymódosítással. A jogszabály-módosítás különösen az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés szabályozását érintheti. Praktikusan: a kormány olyan törvénymódosítást tervez, amely visszamenőleg minden devizahiteles szerződést módosít, s adott esetben érvénytelenné válhat az egyoldalú kamatemelés s az árfolyamrés alkalmazása (utóbbi azt jelenti, hogy a hitel folyósítása vételi, a törlesztése azonban eladási árfolyamon lett rögzítve, vagyis az adós minden törlesztésnél komoly marzsot fizetett nagyjából a semmire).
A kormány kérdései azért különösen fontosak, mert tavaly decemberben a Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy önmagában abból az okból, hogy kedvező kamatkondíció ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, a devizaalapú szerződés konstrukció nem törvénytelen, nem uzsorás, nem színlelt. Vagyis szó sem lehet a devizahiteles szerződések semmisségéről. Ha egy adós vitat bármit a maga hitelével kapcsolatban, akkor perre kell mennie. Ezt küszöbölné ki egy jogszabály-módosítás.
A testület várhatóan hetekig vitatja majd a kérdéseket. Ez azt is jelenti, hogy jóval hamarabb megszületik majd az Európai Bíróság ítélete a devizahitelesek ügyében. A Szegedi Ítélőtábla vitte az ügyet Luxemburgba, ahol a bíróság arra a kérdésre kell válaszoljon, jogszerű-e az árfolyamrés alkalmazása és az egyoldalú kamatemelés. E kérdésben a Kúria sem hozott jogegységi határozatot, ennek tartalma is függ az Európai Bíróságtól − sokan csalódottan vették tudomásul, hogy a várva várt jogegységi döntés csak az általános érvényességet taglalta.
A szálak lassan összefutnak, nagyjából egy időben hoz ítéletet az Európai Bíróság, jogegységi döntést a Kúria és határozatot az Alkotmánybíróság. Nagy kérdés, mikor. Ha gyorsan − ez nagyjából februárt, március elejét jelenti −, akkor a kormány a ciklust lezárva búcsúzóul még benyújthat egy devizahiteles szerződéseket újradefiniáló törvényt. Amelyet az országgyűlés minden bizonnyal meg is fog szavazni. Ha a bírósági döntések megcsúsznak, akkor bármiféle megoldásra őszig kell várni, s a munkát az új kormánynak kell majd elvégeznie.
Szerző: F. Szabó Emese
