Nem lehet tudni, mennyire ötletszerű, hogy a kormány újratárgyalná a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációs szerződését. Hardy Mihály, a BA kommunikációs vezetője nem kívánta kommentálni az erre vonatkozó esetleges kormányzati szándékot, amit Hegmanné Nemes Sára államtitkár fogalmazott meg a Napi Gazdaságnak adott pénteki interjújában. Bognár András, a londoni ICF SH&E légiközlekedési tanácsadója lapunknak azt mondta: nem hiszi, hogy itt bármi történne a következő hónapokban. A privatizációhoz tartozó szerződés nagyon vaskos, rengeteg elemet újra lehet belőle tárgyalni. Ha pedig az egészet akarják, akkor az sok hónapnyi munka − fogalmazott a szakember.
Ha a kormány szándékai komolyak, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia, de a cég felmérése, hatástanulmány készítése, a piac elemzése nélkül arra sem lehet választ adni, hogy mennyire lenne jó üzlet az államnak, ha megvásárolná a reptér-üzemeltető céget. A világban bőven van példa állami és magántulajdonú repülőterekre, például az Amerikai Egyesült Államokban a repterek többsége állami tulajdonú, de a frankfurti reptér tőzsdei cég, Heathrow pedig magántulajdonban van. Nem az állam jelenlétén áll vagy bukik a siker.
A Malév 2012. februári leállása után csak 4,5 százalékkal esett vissza a reptér forgalma, vagyis a 2011-es 8,9 millió utas után 2012-ben 8,5 millióan fordultak meg Ferihegyen. (A tavalyi számokat várhatóan a hét elején publikálja a BA.) A 2011-es 179,8 millió euró után 2012-ben 176,7 millió euró volt a cég bevétele. A reptér csaknem egy év alatt behozta a kiesést, erre például a Swiss utódcégének négy évre volt szüksége − tette hozzá Hardy.
Az utasforgalom kapcsán Bognár úgy fogalmazott, hogy a reptereknek elég korlátozott ráhatásuk van a saját forgalmukra, mert az elsősorban a légitársaságok döntéseitől függ. Ezen a reptéri díjak erőteljes csökkentése sem sokat segít, viszont gyorsan tönkre lehet vele vágni a reptér gazdálkodását − jegyezte meg a szakember.
Az utasforgalom növekedésének nehéz tervezhetősége mellett a reptereken időről időre nagyon költséges beruházásokat kell végrehajtani. Hardy szerint a BA eddigi fejlesztéseinek értéke jóval meghaladta a megállapodásban vállalt 261 millió eurót, csak százmilliót tett ki a SkyCourt megépítése, amelynek révén a 2-es terminál évi 10,5 millió utas fogadására alkalmas. Az eddigi beruházások értéke több mint 300 millió euró − tette hozzá Hardy.
A cégbírósági adatok szerint a BA hosszú lejáratú kötelezettsége meghaladja az 1,6 milliárd eurót, a 2012-es mérleg szerinti vesztesége pedig a 36 milliót. Időbe telik, hogy az invesztíciók profitot hozzanak a befektetőnek (adott esetben az államnak), eközben a BA újabb beruházásokat tervez. Talán egy harmadik szereplő bevonásával még az idén elkezdik a hotelberuházást − mondta Hardy. A korábbi tervek szerint a hétemeletes, négycsillagos hotelben 250 szoba lenne, és a a Budapest Airport Hotelből kilépő vendégek egyenesen a 2B terminál épületében találnák magukat. Szintén elkezdődhet tízmillió euró értékben a Cargo City fejlesztése, amit a Malév csődje miatt halasztottak el. A fejlesztéssel a repülőtér légiáru-kezelési kapacitása a mai 120 ezer tonnáról 250 ezer tonnára növekedne.
Szerző: Diószegi József
