− Már csak néhány hónap van hátra a parlamenti választásokig. Bár hivatalosan még nem kezdődött el a kampány, a pártok − az utóbbi időben főleg az ellenzéki összefogás miatt − egyre gyakrabban szerepelnek a médiában. Ez érvényesül az RTL Klubnál is?
− Egyelőre nincs magas szintű megjelenési vágy a pártokban, nem érezni ilyenfajta nyomást a részükről. A választásokra való felkészülésüket azonban már érzékeljük, s el is kezdődtek az egyeztetések a csatorna és a politikai szereplők sajtóképviselői között arról, hogy a kampány ideje alatt hogyan fogunk együtt dolgozni. Természetesen nem tudunk minden eseményről beszámolni, ezért a korábbi választásokhoz hasonlóan most is közösen igyekszünk majd megkeresni az adott politikai csoport számára legfontosabb szerepléseket.
− A pártok tehát még nem gyakorolnak pressziót a televízióra, de a nézők mennyire kíváncsiak a politikusokra?
− Az emberek már várják ezeket a megjelenéseket, több közéleti információt szeretnének kapni. Erre abból következtetünk, hogy miközben az RTL Klub híradójában egyre több az ilyen tartalom, a nézők kitartanak az adások mellett. Ugyanakkor azt is megfigyeltük, hogy közvetlenül kampányidőszak után a nézők már kevésbé szeretnek politikusokat látni a képernyőn. A négy évvel ezelőtti kampány után például csak két politikai tartalmú hír volt egy-egy adásban. Most viszont nyolc-tíz perces politikai blokkokat állítunk össze, s ezekre van fogadókészség.
− Hogyan törekszenek a kiegyensúlyozottságra?
− Normál esetben, vagyis kampányidőszakon kívül, a kormánypártnak és kormánynak általában kétharmad, az ellenzéknek értelemszerűen egyharmad a megjelenési aránya a híradókban. Természetesen vannak időszakok − például természeti katasztrófák idején −, amikor a kormányzati megszólalások uralják az adást. A választások előtti időszakban arra törekszünk, hogy minél arányosabb legyen a két oldal megjelenése. A kampány idején másodperce mérjük a pártok szereplésének idejét. Ebből egyébként nem szokott probléma lenni. Egyetlen párt van, amely rendre a saját elképzelése alapján szeretné kikövetelni megjelenését a híradóban: a Jobbik szinte naponta panaszolja be az RTL-t, és tudomásom szerint más televíziókat is a médiahatóságnál, ahol rendre elutasítják a beadványát. Nagy hiba lenne, ha csak az egyik politikai oldallal szimpatizáló nézőknek készítenénk a hírműsorokat, mert ezzel elvesztenénk a nézők másik felét. Korábbi kutatások is igazolják, hogy az RTL-t politikai szimpátiától függetlenül kedvelik a nézők, mert mindenkihez szól. Az RTL egyébként soha nem szokta sem megnyerni, sem elveszíteni valakinek a választásokat, mert nincs is ilyen politikai szándéka. Az RTL felelőssége egy választási időszakban azért hatalmas, mert sokkal több nézője van, mint a közszolgálati csatornáknak.
− Lesznek választási műsorok az RTL Klubon?
− Egy szakértőkből álló testületet kértünk fel: vizsgálja meg, hogy az új jogszabályoknak megfelelően milyen keretek között lehet és érdemes ilyen műsorokat készítenünk.
− Drágábban működik-e kampányidőszakban a televízió?
− Feltétlenül, hiszen ezek az adások inkább viszik a pénzt. Nagy elfoglaltságot jelentenek a stáboknak, mert az átlagosnál több helyszínre kell menniük, több kamerára, operatőrre van szükség. A növekvő költségeket természetesen beterveztük a büdzsébe, a választások évében több tízmillió forinttal is nőhet a hírműsorokra fordítandó összeg.
− A korábbi választásokhoz képest az is újdonság, hogy bár a kereskedelmi televíziók sugározhatnak politikai reklámokat, ezt csak ingyen tehetik. Lesznek párthirdetések az RTL-en?
− Erről majd a tulajdonosok döntenek.
− Több mint egy éve indult útjára az RTL II, amelyen híradót is sugároznak. Mennyire jött ez be a televíziónak?
− A közönség visszajelzéséből és a szakmai reakciókból is arra következtetek, hogy sikeres, sőt azt mondhatom, hogy az egyik legjobb híradó, amit ma a televíziós palettán látni lehet. Az RTL II híradója nem az RTL Klubon futó adás ismétlése: teljesen más műsor, más a műsorvezetője, a szerkesztője, más riporterek is dolgoznak benne, mint a főcsatornán. Az RTL II híradóját szakmai kísérleti műhelynek is tekintjük, azt vizsgáljuk, miként működik egy olyan hírműsor, amely csak közéleti tartalomból építkezik.
− A két nagy országos kereskedelmi televízió minden fronton, így a hírműsorok terén is versenyez egymással. Hogyan alakul a párviadal?
− Ez mindig nagyban függ attól, hogy mennyire erős a híradót felvezető műsor nézettsége, illetve attól sem független, milyen műsor követi. A Tv2 hírműsorát másfél órára bővítették, és fél órával korábban kezdődik, mint az RTL híradója, de még így is tud veszíteni a célközönségnek tekintendő 18-49 éves korcsoportban. Jelentős különbség a két híradó tartalma között, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mérése szerint az RTL éves szinten 15,2 százaléknyi adásidőt szentelt a bűneseteknek, míg a Tv2 csaknem 20 százalékot.
Szerző: Diószegi József
