Lázár szerint negyven éve nem kötöttünk ilyen jó üzletet

A parlament még 2009-ben hatalmazta fel a kormányt a paksi atomerőmű bővítésére − emlékeztetett az államtitkár. A jelenlegi kormányközi megállapodás ehhez képest inkább a kapacitás megtartására vonatkozik, két, egyenként 1200 megawattos blokkot építenek a mostani, összesen 2000 megawattot termelő létesítmények helyett. A jelenlegi blokkok élettartama 2037-ben jár le. A kiöregedő gáz- és szénerőművek miatt 6000 megawattnyi energia esik ki a hazai piacról, amit megújuló energiaforrásokból pótolnának − ez a következő évtizedek nagy projektje lehet.

Az orosz−magyar tárgyalásokról Lázár János azt mondta: 2013. januárban pörögtek fel kormányközi szinten, ennek eredménye a keddi megállapodás. A beruházáshoz az orosz állam nyújt 10 milliárd euró hitelt 30 éves futamidőre, az államtitkár szavai szerint a piaci kamatozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett. Az összeget nem építik be az áram árába, a cél az, hogy ez csökkenjen. A parafált szerződést Brüsszelnek is megküldték az energiaügyi főigazgatóságnak, ahol semmilyen kifogással nem éltek, ezért a szöveget − mint minden nemzetközi megállapodást − a jövő héten megküldik a parlamentnek.

Lázár János az elmúlt negyven év legjobb üzletének nevezte a szerződést, s elhangzott az is: Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává válhat az olcsó áramnak köszönhetően. Ráadásul már maga a beruházás 10 ezer munkahelyet hoz létre és legalább 3 milliárd eurónyi bevételt jelent magyarországi cégeknek, plusz 1 milliárdot az államkasszának.

A fejlesztés növeli az energiafüggetlenséget is, mivel az áram 55-60 százaléka Paksról, a maradék pedig megújuló energiaforrásokból származik majd − legalábbis Lázár János reményei szerint. Kérdésre válaszolva az államtitkár kiemelte: nem egy üzleti projektről, hanem két állam megállapodásáról van szó, ami egyébként egy ötven éve tartó együttműködést hosszabbít meg. Sem működtetési, sem biztonsági aggályok nem merültek fel Pakssal kapcsolatban, így a kormány semmi okát nem látta a sikeres kooperáció megszüntetésének. Ezért nem írtak ki tendert, ahogyan jellemzően más országokban sem tendereztetés útján építenek atomerőműveket. A kabinet meglátása szerint egy kormányközi szerződés nem sértheti a belső piac uniós szabályait, de minden esetleges vizsgálatnak állnak elébe − tette hozzá Lázár. Brüsszellel egyébként is további folyamatos egyeztetésekre van szükség, hogy az új blokkok megfeleljenek a biztonsági, környezetvédelmi követelményeknek is. Az államtitkár hangsúlyozta: nem lesz külföldi tulajdon az erőműben.

Tendereztetni majd a kivitelező Roszatom fog, így választja ki az alvállalkozókat. A kormány törekvései szerint ezek 40 százaléka magyar lesz, erről elvi megállapodás már született, de ezt még tartalommal kell feltölteni. A cégről az államtitkár azt is elmondta, hogy Finnországban például drágábban épített erőművet, mint nálunk. Az orosz féltől kapunk majd fűtőanyagot is, de ezt csak addig veszi át a magyar fél, amíg el is szállítják az elhasználtat.

Szerző: Fokasz Oresztész