Tavaly az E. alap költéseiből eredetileg 279,9 milliárd forintot szántak gyógyszertámogatásra, ez 36 milliárd forinttal volt kevesebb a 2012-es teljesítésnél; a szándék az volt, hogy a Széll Kálmán terv keretében jelentősen csökkenjenek az állam gyógyszerkiadásai. A gyógyszerkassza az E. alap egyik legkényesebb pontja: 2006-ig folyamatosan emelkedtek a kiadásai, annyira hogy abban az évben a támogatások összege megközelítette a 400 milliárd forintot. A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezetésével csökkentek a kiadások, de az akkor hozott intézkedések, elsősorban a fixesítés hatása, 2010-re kifutott, így újra megindult az emelkedés. Ezt követően vezették be a negyedévenkénti vaklicitet − azaz azt az árképző eljárást, amikor a cégek nem tudják, hogy az adott hatású gyógyszert a versenytársaik mennyiért kínálják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak −, aminek eredményeként 2012-ben már csak 315,1 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra. Ám a csökkenés ezután megállt, a gyógyszerkassza 2013-as éves teljesítése meghaladhatja az előző évit. Novemberben egy kormányhatározatban 17,7 milliárd forinttal emelték meg az éves előirányzatot − 3,3 milliárddal pedig a gyógyászati segédeszköz kassza költését −, majd december közepén újabb 63 milliárddal toldották meg a gyógyszerkasszát, így az éves előirányzat 359,7 milliárd forintra módosult. A kassza tervezett túlköltése abból is látszik, hogy novemberben már 5 milliárd forinttal többet fizettek be a gyártók az éves előirányzatnál az E. alapba (54 milliárd forintot), márpedig e befizetéseket a kassza túlköltése is befolyásolja.
Bár a piaci szereplők nehéz évről számolnak be, a gyógyszertári piac nagymértékű csökkenése megállt. Nagykereskedelmi áron számolva az előző év 10 százalékos visszaesése után 2013-ban csak 0,2 százalékkal lett alacsonyabb a forgalom az előző évinél − mondta a Napi Gazdaságnak Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke. A kórházi piac bővülése miatt a teljes gyógyszerpiac − tehát a gyógyszertári és a kórházi forgalom együttvéve − kismértékben növekedett. Az OTC termékek − vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek − forgalma megközelítőleg 10 százalékkal bővült, ennek oka nem elsősorban a volumen, azaz a dobozszám emelkedése, hanem az átlagár változása. Utóbbi két okra vezethető vissza: az áremelkedésre, illetve az összetétel változására, abban az esetben, ha a forgalom a drágább termékek irányába tolódik el. A vásárlói tudatosság ott érhető tetten, hogy a kereslet nagyon érzékeny a meghirdetett árakciókra − hívta fel a figyelmet Feller.
A nagykereskedői szövetség alelnöke szerint a gyógyszerpiacnak azt a részét, amelyet a támogatott készítmények képviselnek, alapvetően két dolog határozza meg: a vaklicit, aminek következtében csökkennek a nagykereskedői árak, illetve az új készítmények befogadása − ez a két tényező befolyásolta leginkább a 2013-as forgalmat is. Jó jelnek tekintette viszont Feller az OTC-forgalom erősödését, ami a vásárlóerő kismértékű növekedésére utal. Az idei évtől pedig azt várják, hogy a bekövetkezett változások nyomán a vaklicit ár- és forgalomcsökkentő hatása egyre kisebb lesz, a befogadásra kerülő új termékek következtében pedig a piac ha kismértékben is, de emelkedik.
| (milliárd forint) | |
| 2011 | 376 |
| 2012 | 315,1 |
| 2013 | 359,7* |
| *előirányzat | |
| Forrás: E. alap |
Szerző: Molnár Barbara
