Az oroszok bővíthetik a paksi atomerőművet

Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje harminc év − jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár tegnap, miután Moszkvában orosz−magyar nukleárisenergia-megállapodást írtak alá. Lázár szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni, az erőmű pedig magyar állami tulajdonban marad. Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót − tette hozzá az államtitkár, aki szerint a beruházással évi 1 százalékkal bővülhet a magyar GDP és tízezer új munkahely jöhet létre. A beruházás költségének 80 százaléka származik majd orosz hitelből, a fennmaradó rész pedig magyar önerő lesz. A két ország között a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről tegnap született megállapodás, magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, az állami atomenergetikai cég, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Az Itar-TASSZ hírügynökség szerint az új reaktorok építéséről szóló megállapodást Putyin is megerősítette, véleménye szerint egymilliárd dollár (mai árfolyamon mintegy 220 milliárd forint) adóbevételre számíthat a fejlesztés nyomán a magyar költségvetés. Orbán úgy fogalmazott, "kiváló szakmai megállapodást kötöttek".

Kirijenko szerint az orosz hitel összegéről még nem született döntés, de már végső fázisban van a két ország pénzügyminiszterei közötti megállapodás, a maximális összeg 10 milliárd euró (mintegy 3 ezer milliárd forint), a végső szám azonban az elnök szerint ennél kisebb lesz. Putyin arról is beszélt, hogy a beruházás növelheti Magyarország energetikai függetlenségét és biztonságát, az egyezményt pedig abból a szempontból egyedülállónak nevezte, hogy a magyar fél − vagyis az itteni beszállítók és építők − végezheti el a munkálatok több mint 40 százalékát, ezzel az elnök szerint nagyjából 3 milliárd dollárral járul hozzá a projekt a magyarországi munkahelyek támogatásához.

A bilaterális tárgyalásokat követően kormányközi megállapodás született az atomenergia békés célú felhasználásáról, amelynek célja két, egyenként 1-1,2 ezer megawatt kapacitású paksi atomerőművi blokk megépítése − mondta lapunknak Szergej Novikov, a Roszatom kommunikációs igazgatója. A találkozón a Rusatom Overseas, az MVM Zrt. és az MVM Paks II. Zrt. vezetői szignálták az építésre, üzemanyag-ellátásra és a majdani blokkok karbantartására vonatkozó dokumentumokat, az ezekre alapuló − a projekt aktív részét indító − kereskedelmi szerződések aláírására ez év végéig kerülhet sor Novikov szerint. Az igazgató nem kívánta kommentálni lapunk tenderkiírásra vonatkozó kérdését, azt azonban hozzátette, hogy a Roszatom az elmúlt hetekben írt alá szerződést a Fennovoima nevű finn − azaz szintén uniós − céggel a Hanhikivi−1 blokk szállításáról, tendereztetés nélkül (itt a Roszatom 34 százalékos tulajdonrészt kap a cégben).

A Napi Gazdaság által megkérdezett jogi szakértők szerint egy tender elmaradása nem szükségszerűen jogszerűtlen, ám figyelembe kell venni az európai uniós versenyjogi, különös tekintettel az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat is. A kérdést két oldalról, egyrészt az építtetés, másrészt az üzemeltetés felől érdemes vizsgálni. Az uniós versenyszabályozás alapvetően tilt bizonyos állami támogatásokat, Nagy-Britannia atomerőmű-építése kapcsán éppen egy ilyen kérdéssel foglalkozik az Európai Bizottság. Ott a francia EdF építene atomerőművet, az állam pedig jogszabályban garantálna 35 évre egy átvételi árat − ennek megítélése, az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetősége egyelőre nem tisztázott. A bizottság adhat felmentést bizonyos esetekben, előzetes bejelentés után − vélhetően erre utalt Lázár bejelentése. Az építés kapcsán számos kérdés merül fel, többféle forgatókönyv képzelhető el, az orosz tulajdonszerzéstől valamilyen egyéb konstrukcióig. A közbeszerzési törvény hatálya alól kivett, nemzetbiztonsági beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet speciális szabályokat tartalmaz, e körbe pedig egy tavaly nyári módosítással az atomerőmű-fejlesztéseket is besorolták. Teljes mentességet ugyanakkor ez sem jelent, de bizonyos körben csak olyan ajánlattevők jöhetnek szóba, amelyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal − nem nyilvános − jegyzékében (a kormányrendelet szerinti speciális beszerzési eljárás alkalmazását − bizonyos értékhatár felett − előzetesen jóvá kell hagynia az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának).

Jogi szakértők szerint ugyanakkor több más forgatókönyv is szóba jöhet, így a helyzet pontos megítélése a részletek ismerete nélkül nem lehetséges. Vannak olyan konstrukciók, amelyekkel "kiskapukon keresztül" jelentősen lehet szűkíteni a versenyt, pro forma versenyeztetésre ugyanis várhatóan szükség lesz a projekt bizonyos részeinél − fogalmazott egy szakértő. A versenyjogi kérdéseket az értékelheti fel, hogy várhatóan állami támogatás − például garantált átvételi ár − nélkül nem lesz nyereséges az új atomerőmű működése, egy ilyen megállapodás azonban komoly versenytorzító hatással lehet az áramtermelői piacon. Szakértői becslések szerint a jelenlegi paksi termelői áramár több mint kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy a projekt ne okozzon százmilliárdos állami veszteségeket a következő évtizedekben.

Szerző: Leszák Tamás