Feszített és kiélezett gazdálkodásra számít idén a víziközmű-szektor, a legjelentősebb kockázatot a likviditás megőrzése jelenti, az egyik legfőbb lehetőséget pedig az idén legalább százmilliárd forint nagyságrendet elérő uniós támogatású fejlesztésekben való alvállalkozói tevékenység adja a szolgáltatóknak − mondta a Napi Gazdaságnak Winkler Tamás, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) nemrégiben hivatalba lépett elnöke, a DRV Zrt. vezérigazgatója. A szektorban január elsejétől a korábbi közel 400 szolgáltató helyett már jóval kevesebb cég látja el a fogyasztókat. (A korábbi piaci hírek szerint az integráció és a tavaly nyári központi vízdíjcsökkentés összesen 20-40 milliárd forint többletköltséget jelent a szolgáltatóknak.)
Jelenleg gőzerővel zajlanak az integrációs munkálatok, számos településen a napokban kerül sor az üzemeltetés átadás-átvételére. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint december 20-ig 38 cég kapott működési engedélyt (ilyenért tavaly 84-en folyamodtak). Winkler szerint idén nagyjából 45 szolgáltató lesz (úgy tudjuk, 5-10 engedély kiadására már a közeljövőben lehet számítani, ebben azonban olyan cégek is benne vannak, amelyeknél az engedély kiadását különböző feltételek teljesítéséhez kötik.).
Az átalakulásból a fogyasztók többsége semmit sem érzékel majd, az új fejléces számlákkal is csak február végén, március elején találkozik először, ráadásul a szolgáltatást a legtöbb esetben ugyanazon munkatársak végzik majd, akiket jogfolytonosan vesznek át az új szolgáltatók. A változások nyomán a szakma arra számít, hogy a szolgáltatási színvonal különbségek "kisimulnak". Már középtávon előrelépés ígérkezik a hatékonyság területén a következő években, ami a fajlagos üzemeltetési költségek csökkenésében is megjelenik − tette hozzá a MaVíz elnöke.
A tevékenység bővítésének, illetve a vízművek bevételnövelésének eszköze lehet az uniós társfinanszírozású projektben való részvétel, ami 2014-ben és 2015-ben is jelentős, akár tízmilliárdos nagyságrendű pluszforrást jelenthet a hálózatépítési és -rekonstrukciós vagy éppen gépészeti kapacitásokkal rendelkező szolgáltatóknak. A 2014−2020-as uniós költségvetési ciklusban pedig több száz milliárd forint forrásra számít az ágazat a csőrendszerek cseréjére, amire a rendszer átlagéletkora alapján nagy szükség van.
Szerző: Leszák Tamás
