Alapvetően nem igazolódtak azok a remények, hogy az úgynevezett genderdirektíva életbelépése után számottevően megnőtt volna a férfiak életbiztosítás-kötési hajlandósága. Mint ismert, az Európai Unió a férfiak és a nők közötti megkülönböztetés tilalma kapcsán hozott szabályozást az életbiztosítások területén is arról, hogy 2012 végétől a biztosítóknak egységes, unisex tarifákat kell hirdetniük. Az uniós döntéshozók hajthatatlannak bizonyultak azon érvek ellenére is, hogy a statisztikák alapján a nők átlagos élettartama hosszabb, s például a kritikus betegségek esetében is (természetesen a nőgyógyászati problémákat leszámítva) kisebb kockázatot hordoznak, mint a férfiak, épp ezért számukra a biztosítók a genderdirektíva életbelépéséig alacsonyabb díjon tudták vállalni az életbiztosítási fedezetet. Vagyis az életbiztosítások esetében az egységesítés épp a hölgyek hátrányára történt. (Igaz, hogy például az életjáradékot kínáló konstrukcióknál ellenkező a folyamat, de ezek a konstrukciók hazánkban egyáltalán, s Európában is igen visszafogottan terjedtek el.)
A fentiek miatt arra lehetett számítani, hogy az unisex tarifák bevezetésével a férfiak díjai csökkennek, a hölgyek díjai pedig emelkedni fognak, s ezért megnövekedhet a férfiak biztosításkötési kedve. (Ehhez persze az is szükséges lett volna, hogy a biztosítók ilyen akciókat szervezzenek, amire nem igazán volt példa.) A tények ismertek: az életbiztosítások terén a témánk szempontjából fontosnak mondható rendszeres díjas biztosítások díjbevétele a tavalyi első háromnegyed évben a 2012-es bázishoz képest 7 milliárddal, 190,2 milliárd forintra csökkent, s a lapunknak válaszoló biztosítók szerint nem nőtt meg a kötési kedv a férfiak körében.
Emellett a genderdirektíva bevezetésének következményei sem egyeztek meg teljesen a várakozásokkal. Mint azt Kozek András, az Allianz élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, általános piaci tendenciának mondható, hogy a nők díja lényegesen jobban emelkedett, mint amilyen mértékben a férfiak díja csökkent. Ennek oka a szakértő szerint az, hogy eddig is több volt a férfi biztosított, így a közös, unisex díj a férfi tarifához esik közelebb. Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese ezt a hazai tendenciát azzal magyarázza, hogy a magyar családokon belül inkább a férfiak hozzák a pénzügyi döntéseket az ilyen jellegű szerződésekkel kapcsolatban.
A Generali saját adatai szerint a kockázati életbiztosítások esetében 2013. januárban a korábbinál némileg több volt a férfiak által kötött szerződés. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy többen elhalasztották 2012 végén a szerződéskötés időpontját, illetve a hölgyek még gyorsan megkötötték év végén a biztosításokat. A biztosító tájékoztatása szerint ugyanakkor év közben visszaállt a korábbi rend, s így sem náluk, sem a piac többi cégénél nem éreztek érdemi elmozdulást a nemek között a portfólió összetételét illetően. 2012-ben a genderdirektíva életbelépése előtt a férfi biztosítottak száma és aránya csökkent az új szerződéseknél az Aegonnál is, míg 2012 decemberétől megugrott és 2013-ban is magasabb volt, mint korábban. A 2012-es és 2013-as éveket együtt nézve azonban nem tapasztalható jelentős mértékű eltolódás a biztosítottak nemében a korábbi időszakokhoz képest. Ez azt valószínűsíti, hogy a férfiak arányában tapasztalt megugrás nagyobbrészt a szerződések megkötésének elhalasztásából adódott, hosszabb távon csak kismértékű emelkedésre lehet számítani − mondta Tavaszi Beatrix, az Aegon életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója.
Az életbiztosítások terén − életkortól függően − 30−90 százalékos díjemelkedéssel járt a szabályozás a hölgyek esetében, a férfiak esetében pedig nagyjából 20−30 százalékos díjcsökkenéssel − számoltak be a társaságok. A változások kapcsán a Generali szerint auto-antiszelekciós hatás érvényesült: mivel az alacsonyabb kockázatú ügyfeleknek a kockázatuknál magasabb díjat kell fizetni, a magasabb kockázatú ügyfelek száma nőtt, ami a biztosítási díjak növekedését eredményezte. Ugyanakkor − miként arra Juhos András, az Uniqa Biztosító Zrt. személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja és Bárdos Tamás, a Signal Biztosító életbiztosítási főosztályvezetője is felhívta a figyelmet − érdemi elmozdulás már csak azért sem volt tapasztalható, mivel a szerződések zöme unit-linked, amiben a kockázati díjrész hatása elhanyagolható − a kérdésben igazi fontossággal bíró kockázati életbiztosítások terén − bár a fejlődés érezhető − a piaci volumenek továbbra is eltörpülnek a piacot uraló unit-linked termékekhez képest. A változást − és e téren indirekt módon az új életbiztosítások terén tapasztalt változásokat − Tavaszi Beatrix azzal hozza összefüggésbe, hogy az elmúlt években tapasztalt hozamváltozások következtében a befektetési egységhez kötött biztosítások aránya valamelyest csökkent, míg a kockázati termékeké emelkedett.
Szerző: Nagy László Nándor
