BUX 131892.23 0,15 %
OTP 41300 0,49 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Magyarország később csatlakozhat a palagáz-forradalomhoz

Elsősorban a szabályozás és az engedélyezés szab ma gátat a nem hagyományos gázkészletekhez kapcsolódó európai és magyarországi fejlesztéseknek, miközben a kitermelés felfutása teljesen új helyzetet eredményezne a kontinens piacain − vélik szakértők.

2014. január 14. kedd, 00:00

Egyelőre nem látható, hogy Európában mi történik majd a nem hagyományos gázkészletekkel, az USA-ban azonban a technológiai fejlődés megoldotta a problémákat, és jelenleg hasonló folyamatok zajlanak Ausztráliában − mondta lapunknak Magyari Dániel szénhidrogén-ipari szakértő. Az európai palagáz-potenciál geológiai körülményei eltérnek az észak-amerikaitól, ezért további fejlesztésekre van szükség, a legnagyobb kérdés azonban a politikai hozzáállás: sok  helyütt jelenleg is gátolják vagy tiltják a palagázzal kapcsolatos tevékenységeket.

A palagáz európai előfordulása 6-10 éven belül lehetővé tenné, hogy mind a kontinens, mind Magyarország piacán számottevő mértékben megjelenjenek a nem hagyományos gázkészletek − fogalmazott a Napi Gazdaságnak Holoda Attila energetikai szakértő, volt energetikai helyettes államtitkár. Az európai országok azonban óvatosan közelítik meg a kérdést, elsősorban a negatív amerikai példák nyomán, az ottani helyzet azonban Holoda szerint nem vetíthető a kontinentális előfordulásokra: itt eltérő mélységgel, hőmérséklettel szembesülnek a kitermelők.

Áttételes hatások

Áttételesen már most is jelentős hatása van a világ, ezen belül Európa és Magyarország energiapiacára az amerikai palagáz-forradalomnak, az előrejelzések szerint pedig az USA néhány éven belül gázimportőrből exportőrré válhat − hangsúlyozta Zarándy Tamás a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. Mindez azzal jár, hogy a kétezres években épített cseppfolyós földgáz (lng)-terminálokból érkező szállítmányok Amerika helyett Európa és Ázsia felé indulnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tőzsdei jegyzésárak csökkenjenek, ezzel pedig az itthoni árak is kedvezőbb irányba változzanak, beleértve az orosz hosszú távú szerződés díjtételeit − tette hozzá Zarándy.

Nagyot eshetnek a gázárak

Magyarországon a Mol Nyrt. és a TXM Falcon érdekeltsége, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kutatásai igazolták a nem hagyományos szénhidrogénkészletek jelenlétét. Magyarországon 230 milliárd köbméter földgázt termeltek ki hét évtized alatt − emlékeztetett Magyari −, szakértői becslések alapján ennek többszöröse lehet a palagáz-potenciál. Észak-Amerikában a palagáz-kitermelés az európai felére, a távol-keleti harmadára zuhanó gázárakat hozott: itt nem várható ilyen mértékű árcsökkenés − az eltérő körülmények és a drágább kitermelés miatt −, de a palagáz kínálatnövelő hatása biztosan kedvezően hat majd.

Az EU több anyagában is foglalkozott a nem hagyományos kitermelés környezetvédelmi kérdéseivel, ezek alapján nem lehet kijelenteni, hogy az úgynevezett rétegrepesztés káros lenne környezetvédelmi szempontból − tette hozzá Holoda. Magyarországon az elmúlt 40-50 évben több mint kétezer rétegrepesztést hajtottak végre, negatív következményekről azonban azóta sem lehetett hallani. Zarándy úgy látja, Magyarország érdeke, hogy olyan szabályozási környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi a gazdaságos kitermelést. A Századvég szakértője szerint ambiciózus, de reális forgatókönyvnek tűnik, hogy 2020−2025-ig kiforrott kutatási eredmények álljanak rendelkezésre Európában és a Kárpát-medencében is, ezért kitűzhető cél, hogy akkorra a magyarországi termelés jelentős része nem hagyományos forrásból származzon. Holoda nem látja annak realitását, hogy a következő tíz évben Magyarországon szignifikáns gázmennyiség származzék nem hagyományos forrásból, erre szerinte legkorábban 2024-2025 körül van esély.

Nem kedvez a szabályozási környezet

A kitermelést − a jelentős kockázatok miatt − elsősorban nem állami finanszírozás jellemzi, a szakosodott cégek azonban készen állnak. Az előrelépést nemcsak a földtani kockázatok akadályozzák, a szabályozási környezet sem teszi kiszámíthatóvá a nagy kockázatú beruházásokat, a megtérülést ugyanis az egyéb elvonások, illetve az engedélyezési eljárások is rontják, bár a kormány elvben az atomenergia mellett a palagázkutatást is támogatja − tette hozzá Holoda. Magyari szerint itthon gyakorlatilag leálltak a kutatások: korábban zajlottak ugyan a palagáz kitermelését célzó fúrások, rétegkezelések, e tevékenységet azonban az engedélyezés oldaláról leállították.

Szerző: Leszák Tamás

Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet