Akárcsak a kkv-hitelezés egyéb területein, az agrárfinanszírozásban is sokkal inkább kiegészítő, mint sem konkuráló termék a növekedési hitelprogram (nhp) és a Széchenyi kártya (SZK) beruházási hitel − vélekednek a szakértők. Az elsődleges ok, amiért ez a vélemény igaznak tekinthető, az a hiteligény mértékének a kérdése: míg az nhp esetében az első körben 73 millió forint körül alakult az átlagos hitelösszeg, addig az SZK beruházási hitel konstrukciójában 50 millió forint az igényelhető hitel felső határa, az átlagos hitelösszeg pedig bőven 30 millió forint alatt marad.
Az nhp átdolgozásakor számos feltétel egyszerűsödött, az MNB által refinanszírozott programhoz való csatlakozás ma még mindig nehezebb, mint a Széchenyi kártyáé, ahol az évek során bejáratott módon zajlik a hiteligénylés és az igénylők támogatása, amiben a kamara és a VOSZ hálózata is értékesítési pontnak számít. S bár az nhp kamatával aligha lehet versenyezni, az SZK beruházási hiteléhez tavaly nyár elején kapott 5 százalékos kamattámogatás szintén rendkívül vonzóvá teszi a konstrukciót.
Az nhp első körének értékelésében a jegybank fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a kkv-hitelállományon belül 5 százalék körül mozgó mezőgazdasági hitelállomány saját súlyánál jó háromszorosan, 15 százalék körül részesült a meghirdetett forrásokból, ám sokan emlékeztetnek, hogy ebben számos nagy feldolgozó-, illetve integrátori hitel kiváltása is benne lehetett.
Azzal kapcsolatban, hogy az nhp januári módosítása nyomán immár az őstermelők is jogosulttá válnak az olcsó forrásra, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennek a körnek a hitelezése még annak kapcsán is igen komoly kockázatokat hordoz, ha az agrárszektor jó része − épp a mára már letisztázott uniós támogatási rendszernek − az egyik legbiztonságosabban hitelezhető ágazatnak számít.
Szerző: Nagy László Nándor
