A jövő év elején, egész pontosan a 2014. február 28-ával záródó második körben 420 milliárd adósságot vállal át az állam mintegy 300 helyhatóságtól. Ebből a legnagyobb adósok, a megyei jogú városok kapják a legtöbbet, az egy főre jutó helyi iparűzési adó értékétől függően az adósság 40−70 százalékától szabadulhatnak meg. Az első kör jogosságával Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke egyetértett, hiszen a konszolidáció az adóerő-képesség mellett a későbbi törlesztések miatt még határozottabb és figyelmesebb költséggazdálkodás irányába szorította a helyhatóságokat (Napi Gazdaság, 2013. november 12.). A második kört viszont kritizálta az elnök, mert elsősorban a nagyobb, saját bevétellel rendelkező városokat konszolidálja, míg 2800 település minimális saját adóbevétellel rendelkezik, ezek teljes feladatrendszerét pedig száz százalékban kell finanszírozni. Hozzá kell tenni: itt és most adósságkonszolidációról van szó, a kormány nem az önkormányzatok finanszírozását módosítja, az új hitelek felvételének tiltása pedig meggátolja az újbóli eladósodást.
A második körös adósságkonszolidációnak köszönhetően elsősorban az önerőből támogatott beruházásoknak adhat lendületet az esztendő az 5000 fő alatti települések esetében − emelte ki a TÖOSZ elnöke. A saját megmaradt források felhasználásában az útépítések, járdajavítások kaphatnak főszerepet, emellett a Leader-programokra és a vidékfejlesztési forrásokra is támaszkodhatnak az önkormányzatok projektjeik befejezésekor. Az 5 ezer fő feletti településeken szintén nem várható nagy változás, az önkormányzati törvény már korábban meghatározta a feladatokat, az oktatás és az egészségügy az állam fennhatósága alá került. Érdemes azonban megemlíteni a működési támogatások rendszerét, amely épp ezen jogszabályoknak köszönhetően átalakul, az önhiki fogalma (önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő) nem is tűnt el − tette hozzá Schmidt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az önkormányzati maradék adósság az államháztartáson belül van (amúgy sem egy összegben kell kifizetni). A törlesztés évi 50 milliárd forint ráfordítást igényel a központi költségvetésből.
Szerző: Tóth Kata
