Egy magyar vállalkozás még 2008 márciusában 99 455 euróért árut rendelt egy német cégtől. A cég a terméket április végére legyártotta, de a megrendelő kérte, hogy később szállíthassa el az árut. Miután júniusban sem szállította el az árut, kérte, hogy a gyártó raktározza azt, aki ezt heti 210 euróért meg is tette. Amikor szeptemberben a megrendelő jelentkezett az áruért, annak egy részét a gyártó már eladta. Az újragyártás után októberben szállított a gyártó, amit a megrendelő ki is fizetett.
Novemberben újabb megrendeléssel jelentkezett a magyar cég, 11 400 euró értékben. Ennek leszállítása után a gyártó kiállította a számlát, amit a megrendelő nem fizetett ki. Fizetés helyett a neki tartozó cég követelését engedményezte a gyártóra, akinek azonban nem térült meg a követelése. A gyártó fizetési meghagyást kért, amellyel szemben a megrendelő ellentmondással élt, mondván, neki is van követelése a gyártóval szemben. Miután per lett az ügyből, az azt elindító gyártó 11 800 eurót követelt, míg a megrendelő 2,7 millió forint beszámítási kifogást terjesztett elő. A bíróság megítélte a gyártó követelését, viszont a megrendelő beszámítási kifogását elutasította. A kifogás abból származott, hogy a vevő késlekedése, illetve a gyártó által először eladott termék újragyártási ideje alatt változott a forint−euró árfolyam, és emiatt kár érte a megrendelőt.
Miután a másodfokú bíróság megerősítette az első fokú ítéletet, a megrendelő felülvizsgálatot kért a Kúriától, továbbra is a beszámítási kifogását akarta elfogadtatni. Nem járt eredménnyel.
A Kúria − idén született ítéletében − kifejtette: a felek szállítási szerződést kötöttek. A gyártó (szállító) határidőre elkészítette az árut, amit a megrendelő nem vett át. A megrendelő a beszámítási kifogásában felhozott összeget nem tudta bizonyítani, mindössze az árfolyamváltozás tényét hajtogatta, de hogy mikor és milyen árfolyamon vásárolt eurót, arról hallgatott. Amikor euróban kötötte a szerződést, akkor vállalta az árfolyamváltozás kockázatát − mondta ki a legfőbb bírói fórum. Szintén kockázatot vállalt a megrendelő akkor is, amikor az ő vevőjével fix forintárban állapodott meg, így utólag az árfolyamváltozásra nem hivatkozhat.
Szerző: Németh Géza
