A jövő év egyik legjelentősebb, a magyar pénzügyi folyamatokra is hatással lévő eseménye a Fed eszközvásárlási programjának szűkítése lesz − mondta a Napi Gazdaságnak Pogátsa Zoltán közgazdász. A Fed havi szinten 85 milliárd dollárt pumpál a piacokra, és tavasztól várhatóan több lépcsőben ugyan, de lassítja ezt az amerikai jegybank. Ez azonban nemcsak az Egyesült Államok pénzpiacait érintheti érzékenyen, hanem a világgazdaságra is kifejtheti hatását, hiszen az "olcsó" pénzből jelentős összegek landoltak a feltörekvő piacokon, köztük hazánkban is. A Fed azért indította el a programját, hogy ezzel is támogassa az Egyesült Államok gazdasági növekedését. Ugyanakkor előszeretettel fektették be ezeket az összegeket a nagyobb haszon reményében a kockázatosabbnak számító piacokon. Ez jótékonyan hatott a feltörekvő piacok − többek között Magyarország − államkötvényeire, mivel az erős kereslet hatására csökkentek a hozamok, így olcsóbb volt finanszírozni az államadósságot. Ha valóban csökken a likviditás, könnyen elképzelhető, hogy a befektetők a kisebb hozamot, vagyis profitot termelő, de biztonságosnak mondott fejlett piaci kötvényekbe fektetnek be.
Pogátsa Zoltán szerint az idén ősszel belengetett lassítás is kisebbfajta drámát okozott a feltörekvő piacokon, megváltoztak ezekben a térségekben a kondíciók, amit többek között a török líra, az indiai rúpia és − kisebb mértékben − a forint árfolyama is megérzett. A Fednek előbb-utóbb lépnie kell, a kérdés csak az, mikor szánja rá magát eszközvásárlási programjának csökkentésére − mondta Pogátsa. A közgazdász szerint ennek a kegyelmi állapotnak tudható be részben a magyar alapkamat elmúlt bő egy évben végbement folyamatos csökkentése, miközben a forint is stabil maradt, legalábbis annak tekinthető más feltörekvő gazdaságok valutájának árfolyamkilengéseihez képest. A magyar fizetőeszköz árfolyama emellett gyengülő trendet mutat, azonban a helyzet nem drámai. Ha Magyarország csökkenti a kamatlábat, akkor egyre kevésbé vonzó a befektetőknek, ennek a tükröződése, hogy a forint egy kicsit gyengül − tette hozzá. Jövőre már elképzelhető, hogy kamatemelésre kényszerül a jegybank, ha növekvő állampapírhozamokkal szembesül, miközben enyhítheti a romló monetáris kondíciók okozta terheket a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja. A tőke ára ugyanis magas, ezen segíthet − hangsúlyozta a közgazdász − a jegybanki program.
A hazai gazdaságpolitika másik nagy kihívása a termelékenység növelése lesz, ami 2006 óta lényegében stagnál. Nehéz lesz úgy versenyelőnyre szert tenni, ha folyamatosan csökken az oktatás finanszírozása, miközben a munkaerő alulképzett − fogalmazott a szakember. A termelékenység és a nominálbérek tekintetében már csak Bulgária és Románia van Magyarország mögött. A legutóbb publikált PISA-jelentés alapján is egyre hátrább kerül Magyarország a tudásbeli felvértezettségben. A legmagasabb GDP-arányos költségvetési ráfordítás az országban 2003-ban volt (6 százalék körüli), azóta kisebb-nagyobb hullámzásokkal, de csökken ez a mutató, most már közelebb áll a 4 százalékhoz.
Az elemzői konszenzus szerint idén akár egy százalékkal is nőhet a magyar gazdaság teljesítménye, miközben jövőre két százalék feletti GDP-bővülés is lehetséges. A közgazdászok nem aggódnak a 2014−2015-ös gazdasági folyamatok miatt, azonban komoly kételyeik vannak a hosszú távú markáns növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban a strukturális problémák megoldása és a beruházások felfutása nélkül.
Szerző: Wiedemann Tamás
