BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Jogellenes a szemétben talált adatok felhasználása

El kell különíteni, ha az érintett magánszemély vagy egy gazdálkodó szervezet saját adatait dobja ki a szemétbe, attól, ha egy adatkezelő másra vonatkozó személyes adatokat és egyéb üzleti adatokat (titkokat) dob ki. Ez utóbbi magatartás lehet az adatkezelő részéről jogellenes, de az adatok ilyen módon való felvétele a hulladékból, illetve használata felhasználása is az − véli Révész Balázs, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Vizsgálati Főosztályának vezetője.

2013. december 16. hétfő, 00:00

− Milyen Magyarország lakosságának adatvédelmi tájékozottsága?
− A NAIH honlapján a közelmúltban publikált közvélemény-kutatás szerint az adatvédelem jelentésével, fogalmával a megkérdezettek 61 százaléka tisztában van. A felnőtt magyar lakosság többségét (62 százalék) érdekli saját adatainak védelme, közel ötödük (18 százalék) azonban nem foglalkozik a kérdéssel. Tájékozottság tekintetében megosztottak a válaszadók. 43 százalékuk inkább nem, 24 százalékuk inkább tájékozottnak vallotta magát.

− Milyen típusú adatvédelemhez kapcsolódó eljárásokat folytat a NAIH?
− A NAIH a személyes adatok védelmével kapcsolatban alapvetően négyfajta tevékenységet végez, ezekből három minősül eljárásnak. Jelentős "fegyver" az adatkezelők hatósági eljárásban történő vizsgálata. A közigazgatási eljárásban hozott határozat kötelező − adatokat helyesbíttethet, zárolhat, elrendelheti az adatok törlését, megsemmisítését, megtilthatja az adatok kezelését, feldolgozását −, jogsértés esetén pedig tízmillió forintig terjedő bírság is kiszabható. Számuk és gyakoriságuk miatt ki kell emelni a NAIH által lefolytatott ombudsmani típusú vizsgálatokat, melyek során nem alkalmazunk és alkalmazhatunk hatósági szankciókat. Ám lehetőség van arra, hogy a vizsgálatról tájékoztassuk a nyilvánosságot, amelynek − adott esetben − erős visszatartó ereje lehet. A vizsgálat során lehetőség van jogszabály-módosítási kezdeményezésre is, amelyre számos esetben akadt példa az elmúlt közel két évben. A negyedik quasi eljárás az adatvédelmi audit, melyet szolgáltatásként, díj ellenében végez a NAIH. Ez utóbbi az adatkezelő kérésére induló, egyes adatkezelésekre kiterjedő átvilágítást jelent. Évente több mint 3000 ügyben indul valamilyen vizsgálat, ebből a hatósági ügyek száma 50−100 közé esik.

− Adatsérelem esetén hová fordulhatnak az állampolgárok?
− Jogaik megsértése esetén az érintettek közvetlenül az adatkezelőhöz is fordulhatnak, ha ez nem vezet eredményre, akkor a NAIH mellett a bíróság előtt is érvényesíthetik az adatkezelővel szemben a jogaikat. Ha egy állampolgár egy magán-adatkezelőt érintő kérdésben valamelyik állami, önkormányzati szervhez fordul, akkor általában azt az eljáró szerv hivatalból átteszi, vagy ha ez nem történik meg, akkor is tájékoztatja a hatósághoz fordulás lehetőségéről. Ha az adatvédelmi jogsértés valamely állami szervet érinti, akkor azt ő maga vagy a felettes szerve is kivizsgálhatja és orvosolhatja mint adatkezelő. Ha a vizsgálat eredményével az állampolgár nem elégedett, akkor ezt követően is fordulhat a NAIH-hoz vagy a bírósághoz. Az alapvető jogok biztosa is rendszeresen átteszi az adatvédelmet, valamint az információszabadságot érintő bejelentéseket hozzánk.

Szerző: (Napi Gazdaság)

Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet