A Napi Gazdaság információi szerint azokban a kérdésekben, amelyek megítélése szerint szakmai, közgazdasági választ igényelnek, a Magyar Nemzeti Bank eljuttatta véleményét a Kúria Polgári Kollégiumához, amely ma foglalkozik elsőként azzal a hét kérdéssel, amelynek keretében jogegységi döntés meghozatalát indítványozta a Polgári Kollégium vezetője. A Kúria tavasszal is megkereste a szerinte illetékes szerveket, akkor azonban az épp átalakuláson keresztülmenő jegybanki vezetés nem, de például a PSZÁF válaszolt a Kúria Polgári Kollégiumának megkeresésére.
Egyes nézetek szerint a jegybank véleménye aligha változhatott az elmúlt hónapok alatt, így az első kérdésre nem válaszolhat mást a testület, mint amit alelnöke, Balog Ádám és Nagy Márton ügyvezető igazgató által jegyzet cikksorozatában − összhangban a korábbi PSZÁF-véleménnyel − leszögeztek: volt deviza a devizahitelek mögött.
A devizaalapú hitelek konstrukcióját − miként arra egy, az Állami Számvevőszék által készített anyag is rámutat − maga a kormányzat ismerte el azzal, hogy 2005-ben készfizető kezességet vállalt a fiatalok, illetve az egyedülálló szülők által felvett devizakölcsönök hitelfedezeti értékének normális 60 százalékos mértéket meghaladó részére.
Az árfolyamváltozással kapcsolatban a Kúria már 2012-ben elvi határozatban állást foglalt arról, hogy az árfolyamváltozás becslése nem volt kötelező tartalma a hitel/kölcsön szerződésnek, ráadásul ilyet nem is lehet elvárni. A jegybank már említett tanulmánya is megjegyzi, hogy az árfolyamváltozás alakulása független a bankoktól.
A fentiek nyomán az egyoldalú kamatemelések kellő megalapozottsága, illetve az árfolyamrés alkalmazásának kérdése lehet a jogegységi vizsgálat tárgya. Ha ezek esetében a bíróság ki is mond bármilyen jogellenességet, sokkal komolyabb problémaként vetődik fel, hogy a semmisség kimondása esetén egyszerűen nincs mód az eredeti állapot helyreállítására. Erre csak valóban visszacserélhető javaknál van lehetőség, márpedig a hitelnyújtás során számos olyan tétel kerül elő, amely kizárja az eredeti állapot visszaállítását. Ráadásul − és erre utal a Kúria nyári döntése is − például az árfolyamrés alkalmazása a szerződés olyan kis tételét érintheti a felek közötti elszámolásban, amely okán a bíróság is méltányolhatóbbnak tartotta az eredeti szerződés életben tartását módosítások mellett.
Szerző: Nagy László Nándor
