Az elmúlt év során jelentősen nőtt a magyarok megtakarítási kedve − derült ki a Deloitte és a Scale BankIndex vizsgálatából. Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere szerint közel 5 százalékkal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy vélekedtek, hogy továbbra sem tudnak félretenni. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtakarítási várakozások erősödése együtt jár a fogyasztói költéssel kapcsolatos optimizmus bővülésével: ez utóbbi mutató 14,56 százalékról 16,7 százalékra emelkedett, a polgárok közel harmada ma már arról beszél, hogy többet engedhet meg magának − természetesen csak saját élethelyzetéhez képest. Persze az sem hallgatható el, hogy a BankIndex-vizsgálat első, még a válság hatásai előtti adatai ennél számottevően jobb adatokat közöltek: a fogyasztói költéssel kapcsolatos optimizmus 30−33 százalékon állt, s ugyanezen a szinten volt a megtakarításokkal kapcsolatos optimizmus mutatója, amely a mostani vizsgálat szerint az idén 16,59 százalékra tudott visszaerősödni a 14,33 százalékos 2012-es értékről. Megfigyelhető, hogy a 25−34 év közöttiek tűnnek a legoptimistábbnak, ráadásul ezen kör jól kereső tagjai számítanak a legaktívabb bankhasználóknak. A Deloitte partnere szerint Európa más országaival összehasonlítva az látható, hogy nálunk az öt-hat évvel fiatalabbak körében jellemző ez.
Szép Péter szerint a megtakarítási kedv felerősödése kapcsán fontos látni, hogy a lakosság 67 százaléka továbbra sem tud megtakarítani. Akik viszont megtakarítanak, komoly dilemma előtt állnak, hiszen a csökkenő kamatkörnyezet miatt meglehetősen nehéz megfelelő megtakarítási terméket találni. A jelen helyzetben egyértelműnek tűnik, hogy az ügyfelek (és a szolgáltatók) választása, így a folyamat nyertesei egyértelműen a befektetési alapok − 2013-ban több mint 700 milliárd forinttal nőtt az alapok kezelt vagyona. Ennek ellenére jól látható, hogy az ügyfelek ismerete a megtakarítási termékkel kapcsolatban elég fragmentált.
A Deloitte partnere szerint a lakosság továbbra is elutasító a hitelekkel kapcsolatban: 70 százalék továbbra sem akar hitelt felvenni és ez viszonylag stabil szinten áll a korábbi felmérésekhez képest. Akik ugyanakkor nyitottak a hitel felé, egyre tudatosabban használják a lehetőségeket, ám azért a megfelelő használattól még messze vagyunk − a fogyasztási hitelt mérlegelők az elhagyott áruhitel mellett ma még csak a személyi hitelben tudnak gondolkodni. A válság hatásai mellett a társadalmi (politikai) környezet is komolyan felelős azért, hogy ma a lakosság több mint kétharmada szerint a bankok nem működnek tisztességesen, érdekes, hogy a felmérésből egyértelműen visszaköszön a közmédia befolyásoló szerepe ezen a téren. Ez a bizalmi deficit arra is komoly hatással van, hogy a polgárok elutasítóak a hitelfelvétellel kapcsolatosan. Érdekes kettősség, hogy a lakosság kétharmada fontosnak tartja a bankszektor tevékenységét. A felmérésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy az ügyfelek számára ma nem "trendi" egyetlen bank ügyfelének lenni sem.
Ma a bankrendszer teljes hitelkihelyezése kis túlzással lényegében a válság előtt egyetlen bank eredményével ér fel, ha itt − mint most − a stagnálás állandósul, az a fogyasztásra és a beruházásokra is szomorú jövőt vetít − mondta el Szép Péter.
Szerző:
