A korábbi ígéretekkel összhangban a Magyar Nemzeti Bank hozzáfogott a növekedési hitelprogram (nhp) finomhangolásához. A jövő év január elsején életbe lépő változások jó részét a monetáris tanács a program jobbítását célzó vállalkozói és hitelintézeti szakértői vélemények, javaslatok alapján alakította ki − derül ki a jegybank honlapján utolérhető közleményből. Miután a vonatkozó törvények a hazai kis- és középvállalati (kkv) körből a jegybank szerint nem zárják ki az őstermelőket és családi gazdálkodókat, így az MNB a jövőben nem tartja az nhp feltételrendszerével ellentétesnek a Magyarország területén működő több mint 500 ezer őstermelő és családi gazdálkodó hitelezését. (Az erről szóló állásfoglalásukat hamarosan eljuttatják a hitelintézeti partnereknek.) A finanszírozás során elérhető termékkört − éppen a kkv-k speciális finanszírozási igénye nyomán − eszközalapú finanszírozási lehetőségekkel bővítik, így a jövőben lízingügyletek mögé is kapcsolható az olcsó nhp-forrás. A jegybanki anyag előnyösnek tekinti, hogy lízing esetén a finanszírozandó eszköz a futamidő alatt a forrást nyújtó tulajdonában marad, ami csökkenti a nem fizetés esetén várható veszteséget, s így a felszámolható 2,5 százalékos marzs szélesebb körnek nyújthat finanszírozást. Miután a lízingtevékenységet döntő részben erre szakosodott pénzügyi vállalkozások végzik, a jövőben az MNB elfogadja, hogy a partnerkörébe tartozó hitelintézetek és a végső adós kkv-k közé pénzügyi vállalkozások is beékelődjenek közvetítőként. Ugyanakkor a jegybank továbbra is csak a bankokkal szerződik, ezen hitelintézetek közvetítő tevékenységükért díjazást számíthatnak fel, ám ez esetben is kikötés, hogy a vállalkozás által fizetendő teljes költség továbbra sem haladhatja meg a jelenlegi szabályok szerinti 2,5 százalékos maximált kamatmarzsot. A mostani közleményből továbbra is hiányzik a faktoringtevékenység bevonása az nhp kapcsán elfogadott ügyletek körébe.
Piaci szereplők szerint a jegybank egy másik módosításával igyekszik megágyazni az nhp2 sikerének. Az egyedi finanszírozási limitet az nhp1 során bevezetett − az akkori emeléskor is megütközést keltő − 3 milliárd forintról 10 milliárd forintra emelik. A limitemelést az MNB azzal indokolja, hogy a kkv-hitelállomány teljes összegének csaknem 25 százalékát teszik ki a 3 milliárd forintnál nagyobb összegű kölcsönök. Ezek döntő hányada beruházási hitel. Ám az uniós kkv-besorolás szerint a cégek mérlegfőösszege 43 millió euró alatt (12,9 milliárd forint) kell maradjon, a mostani limitemeléssel − amely bizonyosan hatékonyan járul hozzá a nhp2 rendelkezésre álló keretének kihasználásához − a hazai kkv-k lényegében mérlegfőösszegük 80 százalékáig terjedő finanszírozást kaphatnak. Mindez nem okozhat gondot, hiszen az nhp2 esetében már csak az feltétel, hogy az adott kkv a hitel folyósításakor beleférjen a kkv-terminusba, a hitel segítségével már kinőheti magát.
Szerző:
