A számos elméleti feltételezésen alapuló és alternatíva nélkül elkészült IMF-anyag a legrosszabb kiigazítási megoldásnak az állami beruházások csökkentését és a vállalati adók emelését tartja, mivel ezek az intézkedések vágják vissza a legnagyobb mértékben a gazdasági növekedést. A portfolio.hu tegnap tett közzé egy októberben készült elemzést, amelyben Alejandro Guerson, a Valutaalap elemzője egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközökkel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatásait. A Valutaalap következtetését lényegében abból vonja le, milyen növekedés lett volna, ha nem változik a költségvetés, azaz ahhoz a helyzethez viszonyít, ha az ország megmarad az eladósodás pályáján.
Az IMF szerint az állami beruházások csökkentése rövid és hosszú távon is káros, a növekedési hatása a legrosszabb, hiszen az azonnali keresletcsökkenésen túl a termelékenység és a potenciális kibocsátás visszaesése is bekövetkezik. Emiatt a háztartások jövedelme is apadásnak indul. A második legrosszabb eszköznek az IMF elemzése szerint a vállalati adók emelése bizonyul, és bár a negatív növekedési hatás kisebb, mint a kormányzati beruházások visszafogása esetében, a nemzetgazdasági beruházási szintet messze ez az eszköz üti meg leginkább. Egy százalékpontos kiigazítás már az első évben 0,4 százalékkal zsugorítja a GDP-t az alappályához képest, a beruházások pedig három év alatt bő 8 százalékkal esnek vissza.
Általánosságban egyetért a Valutaalappal a vállalati adóterheléssel kapcsolatban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint egyértelműen a legkárosabb hatása a vállalati adóemeléseknek van. A magyar eset azonban árnyaltabb, hiszen a kormány bizonyos szektorokat sújtott csak különadóval − mondta az elemző. Ezekben az ágazatokban valóban visszaestek a beruházások, ám a gazdaság többi szektora javuló teljesítményt produkál. Suppan szerint az IMF által vázolt hatás akkor teljesülne, ha az összes gazdasági ágazatban egységesen emelt volna adót a kabinet. A legfrissebb adatok is cáfolják a Valutaalap modelljét, hiszen a harmadik negyedévben 9,8 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon az előző évihez képest, miközben a tavalyi visszaesést követően idén ismét növekedési pályára állt a gazdaság. A kiadáscsökkentésen alapuló és az IMF által favorizált válságkezelés eközben a gyors kilábalás helyett a dél-európai államok esetében elhúzódó recessziót okozott.
Szerző: Wiedemann Tamás
