Tíz- és húszmillió forint közti összeg lesz a távszerencsejátékok igazgatási-szolgáltatási díja − derül ki a kormány honlapjára felkerült végrehajtási rendelettervezetből. Az adatszolgáltatási és technikai követelményeket soroló módosítás egyebek mellett erről is rendelkezik. A játékszervezőnek a koncessziós díj mellett tízmillió forintot kell fizetnie egy játéktípus után. Ha két játéktípusra kér engedélyt, akkor 15, ha pedig háromra, akkor húszmillió forint lesz a szolgáltatási díj. A koncessziós díj 102 millió forint.
Ha változatlan formában lép hatályba a rendelet, a távszerencsejátékért kell majd a legtöbb igazgatási díjat fizetni. A jogszabály külön kezeli az egyes játékokat, így a sorsolásost, a totalizatőrit és a bukmékerit, ezenkívül külön tarifájuk van a játékkaszinóknak is.
A sorsolásos és totalizatőri játékoknál a díj a nyereményalap 0,5 ezreléke, legfeljebb tízmillió forint − utóbbihoz húszmilliárd forintra duzzadt nyereményalap kell. A bukmékeri rendszerű fogadásoknál a tiszta játékbevétel két ezreléke, legfeljebb egymillió forint az igazgatási díj, ez tízmillió forint játékbevétel után jön össze. A kaszinókban a díjat automatánként, játékasztalonként állapítják meg, de az első kategóriás kaszinó esetében legfeljebb 40, másodkategóriás esetében pedig egymillió forint lehet.
A kormány 2,1 milliárd forint bevételt tervez a koncessziókból, összesen pedig 33 milliárd forint játékadóbevétellel számol jövőre. Utóbbi sokkal karcsúbb a korábbi évek adataihoz képest, tavaly még nyerőgépestől 78 milliárd forint folyt be. A játékgéppiac leépítése után az idén remélt 47 milliárd forint sem teljesül, vélhetően ezért kisebb a jövő évi célszám.
Szerző: F. Szabó Emese
