A leghatékonyabban a belföldi szabályok adta visszaélési lehetőségek és az uniós ügyletekre vonatkozó rendelkezések ötvözésével lehet csalni az áfával - mondta Nyári Zsolt, az adótanácsadó Mazars Kft. szenior adómenedzsere. A határon átnyúló ügyletek adómentesek, a belföldi eladásoknál pedig elválik az áfa befizetőjének és visszaigénylőjének személye − egy összetett ügylet során egyszerre lehet csalni azzal, hogy papíron áfamentesnek tüntetik fel az értékesítést, illetve ha az eladási láncban az eladó nem fizeti be az áfát, a vevő azonban visszaigényli azt. Az ilyen visszaélésekkel szemben nincs hatékony megoldás, a belföldi és tagállamok közti ügyletek ugyanis egyrészt más szabályozás alá esnek, másrészt nem lehet minden számlát részletesen vizsgálni, mielőtt a hatóság kiutalná az áfát.
Részmegoldást az olyan nem szokványos szabályok hozhatnak, mint a fordított áfa. A Mazars szerint a belföldi csalások hatékony ellenszere lenne a fordított adózás kiterjesztése, hiszen ebben az esetben ugyanaz fizeti be az áfát, aki visszaigényli, vagyis a vevő, az eladó pedig nettó értékű számlát állít ki, jelezve, hogy az áfafizetés fordított − ez azonban mégsem lehet általános megoldás, hiszen komoly uniós korlátai vannak.
Az EU csak kivételes esetben és konkrét termékekre enged fordított adóztatást, ráadásul ha minden ügylet fordítottan adózna, a költségvetés jelentős egyszeri bevételtől esne el − bár ez még mindig megérné az áldozatot, hiszen a statisztikák szerint csak a direkt csalások révén 300 milliárd forint áfa tűnik el évente az országban, és majd 200 milliárd forintnak megfelelő összeg az unióban.
Szerző: F. Szabó Emese
