A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium november 26-án konferenciát szervezett a januárban induló Horizont 2020 (H2020) program megnyitójaként. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a H2020-at, átfogó és érthető képet adjon a program többdimenziós struktúrájáról − mondta a Napi Gazdaságnak Korányi László, a NIH megbízott elnöke. Maga a program bonyolultabb és átfogóbb, mint elődje, az FP7, legfontosabb eleme a pályázás, és az ezzel járó feladatok jóval egyszerűbbek és kevesebb terhet rónak a pályázókra, mint korábban. A H2020 a tervek szerint 70 milliárd euróval gazdálkodhat majd, ez 30 százalékkal nagyobb költségvetést jelent az előző hétéves programhoz képest. A H2020 alapvetően három kezdeményezést − a keretprogramot (Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram), a CIP programot (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram) és az EIT-t (a budapesti központú Európai Innovációs és Technológiai Intézet) − foglal magában.
A budapesti központú EIT létrehozásának az volt a célja, hogy támogató környezetet teremtsen az innovációs "szupercégek" megalakításához. Ehhez egy platformra kell terelni az üzleti vállalkozásokat, az oktatási intézményeket és a kutatóközpontokat. Az EIT tevékenységének lényege, hogy tudás- és innovációs közösségeket, úgynevezett KIC-eket (Knowledge and Innovation Community) hozzon létre az unió által korábban meghatározott legfontosabb társadalmi kihívások alapján. Az első három KIC-et 2009-ben hozták létre a fenntartható energiafelhasználás és -termelés, a klímaváltozás, illetve a jövő infokommunikációs társadalma területeken.
Várhatóan 2014-ben és 2016-ban további két-két KIC jön létre, ezek témái: Innováció az egészséges életmód és aktív időskor szolgálatában; Nyersanyagok; A jövő élelmiszerei; Gyártás. A KIC-ek fontosságát mutatja, hogy az erre fordítható forrás az előző programhoz képest 300 millió euróról 2,7 milliárdra emelkedett − mondta Korányi. Az új keretprogram fő célja az unió versenyképességének erősítése, a növekedés beindítása. Ennek megfelelően az innovációs lánc minden eleméhez támogatást nyújt majd, és az eredmények piaci hasznosítása is előtérbe kerül. A program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektort.
A Horizont 2020 program egyik fontos újdonsága, hogy a kkv-k támogatására − az amerikai SBIR (Small Business Innovation Research) program mintájára − új támogatási eszközt vezet be az Európai Bizottság (EB). Ennek lényege, hogy az innovációs lánc teljes folyamatában − az ötlettől a piaci bevezetésig − végigkísérik a kkv-kat. A folyamat elején egy átalány jellegű, 50 ezer eurós támogatást kaphatnak a vállalkozások innovatív ötletük kidolgozására és stratégiai üzleti tervük elkészítésére. A második fázisban az elkészült megvalósíthatósági tanulmányok és üzleti tervek alapján kiválasztják a legjobbakat, s ezek megvalósítására már nagyobb összeget, 0,5−2,5 millió eurót adnak. Lehetőség van arra is, hogy a meggyőző üzleti tervvel rendelkező kkv-k közvetlenül a második fázisban pályázzanak. A végső szakasz a piacra jutást segíti, itt már nem támogatást kapnak, hanem a finanszírozást segíti az EU, kockázati tőke bevonásával vagy egyéb pénzügyi eszközökkel (kölcsön, garancia).
Jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció, a pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus úton történik majd, rövidül a szerződéskötések ideje, egyszerűsödik a pénzügyi elszámolás. Egy-egy vállalkozás önállóan is pályázhat a kiírásokra, míg korábban ez csak nemzetközi konzorciumokban volt lehetséges. Korányi elmondta: a program megvalósulásában jelentős szerepet kap a nemzeti kapcsolattartók hálózata (National Contact Points − NCP). Az NCP-k az egyes alprogramokhoz kapcsolódva magas színvonalú, professzionális és ingyenesen elérhető támogatást nyújtanak a potenciális pályázók − kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok, nonprofit intézmények, egyéni kutatók, kkv-k − számára. Nemrégiben háromra emelték a brüsszeli tudományos és technológiai (TéT-) attasék számát − sorolta az elnök. A TéT-attasék kiemelt feladata a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika képviselete az EU-s intézményekben, valamint a brüsszeli jelenlét előnyeire építve információszerzés és kapcsolatépítés az EB k+f+i szakpolitikáért, valamint a H2020 végrehajtásáért felelős szerveivel.
Magyarország a 2007−2013-as időszakban nagyjából az uniós GDP-hez való hozzájárulása arányában nyert forrásokat a keretprogramból, ez a 2013-as adatok alapján 0,7 százalék körüli értéket jelent. Ezzel a lehívással az összes tagállamot tekintve a középmezőnybe tartozik az ország, a 2004-ben vagy után csatlakozott államok közül csak Lengyelország előzi meg. A mostani keretprogramban célzott akciókat indítanak annak érdekében, hogy a 2004-től csatlakozott tagállamok aktívabb részvételét és pályázati sikerességét elősegítsék. Ennek egyik fő eszköze a keretprogram pályázati források és a felzárkóztatást célzó regionális források összehangolt felhasználásának ösztönzése. A részvétel szélesítésének támogatására 816 millió eurós forrást biztosít a program.
Szerző: Molnár Barbara
