Az állam egyszerre szabályozó, felügyelő és − kisebb-nagyobb részben − tulajdonosi feladatokat lát el a bankszektorral kapcsolatban − mondta Orbán Gábor, az NGM adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az IIR Bankkonferenciáján. Azon elvek, amely szerint a piacot magára lehet hagyni, hogy szabályozza magát, a válsággal megbuktak. Ami most talán a másik veszélyt jelentheti, hogy átesünk a ló túloldalára és túlszabályozzuk a piacot. Az államtitkár a hitelintézeti törvény (hpt.) hatályos módosításával kapcsolatban jelezte: a kedden a parlament elé kerülő javaslat döntő része a Bázel III. szabályozás implementálásával függ össze − a Bázel III. képezi a bankuniós szabályozás alapjait is. Az új szabályozás fókuszában a pénzügyi stabilitás megerősítése, a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényre juttatása áll, emellett pedig a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is előkészíti a módosított hpt.
A jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású (fixált kamatbázisú) termékre − emelte ki az egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi módosítást Orbán. Az államtitkár a Napi Gazdaság kérdésére pontosította: a törvény − az MNB javaslatával ellentétben − nem azt biztosítaná, hogy minden korábbi hitelt egy jövőbeli időpontban átlátható árazásúvá kell tenni, hanem azt, hogy az ügyfél kérésére a bank a jövőben ingyen kell hogy biztosítsa az átlépés lehetőségét, ám például a kamatfelárnál nem lesz semmilyen megkötés. Ezen túl a devizaalapú jelzáloghiteleknél az összes szerződésre kiterjesztik az MNB középárfolyamának alkalmazását. Jelzáloghitel felmondásakor a banknak évekre visszamenő kimutatás mellett, előre szabályozott időtartamban értesítenie kell majd az ügyfelet. A korábbi bizonytalanságok mellett a törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is.
Arra a felvetésre, hogy az új hpt., az ingyenes készpénzfelvétel és a polgári törvénykönyv implementációja egy időre esik, Orbán jelezte: minden bizonnyal megértőek lesznek az átmeneti időszakban. Az MNB és a PSZÁF összevonásával kapcsolatban a makroprudenciális eszközök megerősítése, a mikro- és makroprudenciális felügyelet lehetősége és a fogyasztóvédelem erősítése mellett az összevonás növeli a költséghatékonyságot is. A makroprudencia keretében az MNB szektorszinten kapott eszközöket arra, hogy a pénzügyi szektor ellenálló képességét hosszú távra biztosítsa − a jegybank határozati úton fel tudna lépni a túlzott hitelkiáramlás ellen, vagy épp a prociklikusság mérséklése érdekében változó tőkekövetelményeket írhat elő a piaci szereplőknek.
A tulajdonosi oldalon az állam komoly lehetőséget lát egy hatékonyabban integrált takarékszövetkezeti szektorban. Ha ma hazánkban is olyan erősségű lenne a szektor súlya, mint amilyenre nyugaton több országban van példa, akkor rendkívüli rendszerkockázatok lennének jelen − utalt az államtitkár arra, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap kártérítéseinek zöme az elmúlt években takarékszövetkezetekhez − igaz, integráción kívüli takarékokhoz − volt köthető. A magyar szabályozás a holland Rabobank-modellt követi az integráció során. Az állam a tőkehelyzet erősítésével segíti a hitelezési lehetőségeit, míg az új integrációt a prudenciális felügyelet elismerheti a kötelezettségvállalásai tekintetében egyetemleges felelősségűnek − ami a hitelezés, a hitelkorlátok bővülését jelentheti − mondta Orbán.
Szerző: Nagy László Nándor
