November 20-ig 63,5 milliárd forint folyt be az e-útdíjból, a bevétel az év végére eléri a tervezett 75 milliárd forintot − mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Közlekedés szaklap konferenciáján. A legtöbb bevétel az M1-es, M5-ös sztrádákon folyik be, az M6-as autópályán keletkező bevétel viszont szerény, még néhány főút (például a 4-es vagy a 86-os) is többet hoz. A befolyt útdíj 80 százalékát fizették a négytengelyes járművek, a bevételeken körülbelül 50−50 százalékban osztoznak az itthoni és a külföldi járművek. Utóbbiak közül a romániai fuvarozók fizetnek a legtöbbet, a külföldiektől jövő bevétel 40 százaléka tőlük származik, a teljes e-útdíj-bevételnek pedig a 20 százaléka − mondta Völner. Mögöttük a lengyelországi (arányuk nőtt az utóbbi időben) fuvarozók állnak, akiket a bolgárok, a szlovákok követnek, illetve a török − utóbbiak részaránya azonban némileg csökkent. A külföldiek alapvetően a gyorsforgalmi utakat használják.
A szeptember végi adatok szerint a viszonylati jegyekből 30,8 milliárd, a fedélzeti egységekből pedig 23,6 milliárd forint bevétel származott. Hosszabb távon azonban utóbbiak dominálnak majd − mondta Vereczkey Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke. Az útdíjbevételt a közlekedés fejlesztésére fordítják, a befolyó összeg azonban még így sem fedezi a kiadásokat, a koncessziós autópályák (M5, M6) rendelkezésre állási díja például 2010-ben 55 milliárd forint volt, jövőre pedig már 107 milliárd forintot kell ilyen címen kifizetnie az államnak. Völner szerint az M6-osnál nem ezt a beruházási konstrukciót kellett volna választani, és az erőltetett építés is indokolatlan volt.
Szerző: Diószegi József
