Az államadósság finanszírozásának a költségeit jelentős mértékben alacsonyabbá tette a tavaly augusztus óta tartó jegybanki lazítás. Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank hét százalékról 3,4 százalékra mérsékelte a kamatot, csak a három hónapos diszkontkincstárjegyek esetében hetente nagyjából 450 millió forint megtakarítást eredményezett. Éves szinten 23,4 milliárd forint volt a spórolás − összegezte a Napi Gazdaság kérdésére Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. A piac már beárazta a kamatcsökkentések folytatását, jól mutatja ezt, hogy a diszkontkincstárjegyek rendszerint az alapkamatnál alacsonyabb hozammal kelnek el. Ezen a héten például 2,97 százalék volt a három hónapos jegyek átlaghozama, ami több mint 0,4 százalékponttal alatta van a jegybanki rátának.
A szakember nem számít a magyar állampapírok iránti kereslet lankadására a közeljövőben, bár a Fed kötvényvásárlási programjának lassítása átmenetileg okozhat problémákat − tette hozzá −, mert akkor várhatóan megindul a tőkekivonás a fejlődő piaci alapokból. Nyáron, amikor komolyan felmerült a havi 85 milliárd dolláros keretösszeg csökkentése, már tapasztalhatók is voltak ennek a jelei. Borbély László András szerint azonban Magyarországot ez akkor kevésbé érzékenyen érintette.
A nemzetközi hangulatingadozások jellemzően leginkább a külföldi befektetők esetében éreztetik a hatásukat. A hazai gazdaság külső megítélése − mutatott rá az ÁKK vezérigazgató-helyettese − jelenleg igen ellentmondásos. A bizalom jele, hogy a sorozatos kamatvágások ellenére viszonylag erős maradt a forint árfolyama, a cds-ünk (a kockázati felár) azonban nem mérséklődött érdemben.
Az ÁKK stratégiájának egyik alapgondolata, hogy az államadósság finanszírozásába a külföldiek helyett egyre inkább a belföldi szereplőket vonják be, hiszen a pénzpiaci zavarok esetében jellemzően az előbbiek válnak meg leghamarabb befektetéseiktől, azon belül is elsőként a forintban kibocsátott papíroktól. Emlékezetes, hogy 2008-ban − amikor Magyarországra is begyűrűzött az USA-ból indult jelzáloghitel-piaci válság − mindössze három nap alatt 1000 milliárdnyi forintpapírt értékesítettek.
A lakossági állampapír-vásárlási kampány az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy az arányok a kívánt irányban változzanak.
2011-ben jelentősen nőtt az országhatárokon kívülről érkező befektetők szerepe az államadósság finanszírozásában. Ezen változtatni kellett a kockázatok csökkentése érdekében − mondta Borbély László András −, de mivel a belföldi szereplők körében a bankszektor és az intézményi befektetők sem voltak olyan helyzetben, hogy növeljék állampapír-állományukat, elsősorban a lakosság jöhetett szóba célcsoportként. Idén szeptemberre a lakossági szektor súlyát a 2011. végi 3,5 százalékról sikerült 8,2 százalékra növelni. A következő cél az, hogy a tipikusan egyéves lejáratú papírok hosszabb távúakra cserélődjenek.
Szerző: Farkas Zsuzsa
