− Miért éppen a vegyészmérnöki kart, illetve ezt a szakmát választotta?
− Az általános iskola első kémiaórájától egyenes út vezetett a vegyészmérnöki pálya felé. Mindig a kémia és a fizika érdekelt, persze volt ebben családi indíttatás is édesapám részéről, aki szintén vegyészmérnök, bár ő a műanyagiparban dolgozott. Már az egyetemi évek elején tudtam, hogy a gyógyszeriparban szeretnék dolgozni, így egyértelmű volt, hogy ezt a szakirányt választottam.
− Nem akart soha orvos lenni?
− Nem, de néha úgy érzem, jó lett volna párhuzamosan az orvosi egyetemet is elvégezni. Csak hát sem a vegyészmérnöki, sem az orvosi nem olyan kar, amely mellett könnyedén lehet még egy diplomát szerezni.
− A diploma megszerzése után rögtön az Egishez került?
− Igen. Tulajdonképpen szerencsésen alakultak a dolgok. Amikor az egyetemen a gyógyszeripari ágazatot választottam, mindezt fiatalos optimizmussal tettem, akkor nem gondolkodtam azon, hol találok majd munkát. Azt tudtam, hogy meg akarom szerezni a doktori fokozatot, így alapvetően két út állt előttem. Maradok az egyetemen és nappali tagozaton végzem el a doktori iskolát, vagy elkezdek az iparban dolgozni és munka mellett szerzek tudományos fokozatot. Amikor 1999-ben megkaptam a diplomámat, éppen volt szabad pozíció az Egis Nyrt. kémiai kutatási főosztályán. Ráadásul az akkori főnököm azzal biztatott, hogy lehet ipari munka mellett is doktorálni, ha kellően kitartó az ember, csak esetleg hosszabb ideig tart, mint az egyetemen. Valóban így is történt, igaz, nem három év alatt, hanem 2004-re, de sikerült megszereznem a doktori címet. Ma is ezt az utat választanám és másnak is ezt ajánlanám, ha van rá lehetősége. Persze nem volt könnyű, hiszen hiába dolgoztam és vettem részt több kutatási projektben, az eredmények többsége ipari titoknak minősült, így nem volt publikálható.
− A gyógyszerkutatásban milyen irányba tart ma a kutatás-fejlesztés?
− Alapvetően két nagy terület van, az egyik az originális gyógyszerkutatás, ahol az új gyógyszerhatóanyagok kutatása történik. A másik − és jelenleg én is ebben dolgozom − a generikus gyógyszerfejlesztés. Amikor megjelenik egy új originális készítmény, annak hatóanyagát, illetve formulációs technológiáját szabadalmi oltalom védi meghatározott ideig. Ha a hatóanyagra vonatkozó oltalom lejár, onnantól kezdve a hatóanyagot az originátor cégen kívül más gyártók is felhasználhatják saját készítményeikben, ezáltal kedvező árú generikus készítményeket dobhatnak piacra, a fogyasztók és az egészségbiztosítók érdekeinek megfelelően.
Fontos látni, hogy a generikus gyógyszerfejlesztés is nagyfokú innovációt igénylő tevékenység, mind kémiai, mind gyógyszer-technológiai, mind analitikai szempontból. Az originális készítmény pontos összetétele, hatóanyag-, illetve készítménygyártási technológiája ugyanis nem ismert, így a generikus fejlesztők feladata, hogy szabadalmi és technológiai szempontból megfelelő, költséghatékony módon gyártható, sokáig eltartható saját készítményt fejlesszenek ki, melynek gyógyszerformája, illetve felszívódási profilja indokolt esetben el is térhet az originális készítményétől. Egy-egy ilyen gyógyszerfejlesztés mögött négy-öt éves kutatói munka is állhat.
− Ön milyen szabadalmi bejelentésekkel járult hozzá az Egis kutatási-fejlesztési tevékenységéhez?
− Több mint negyven szabadalmi bejelentésben vagyok társfeltaláló. Ezek többsége generikus hatóanyagok új formáira, illetve új, hatékony gyártó eljárásaira vonatkozik, csaknem húsz különböző projektben. A bejelentések közül jónéhányat érvényes szabadalomként megadtak időközben, illetve több bejelentést vagy szabadalmat alkalmaztak félüzemi méretnövelés formájában. Továbbá két olyan készítménnyel van piacon a vállalat, amelyeknek gyártása a rájuk vonatkozó szabadalmi bejelentéseken alapul.
− Merre tart a gyógyszeripar? Mind többször hallható, hogy egyre nehezebb egy új molekulát kifejleszteni.
− Igen, rendszeresen előkerül a kérdés, hogy mennyire nőnek a fejlesztési költségek, illetve csökken-e az újonnan elfogadott gyógyszerek száma világszerte. Itt alapvetően két kategóriát kell megkülönböztetni. Az elsőbe tartoznak a régebb óta használt, úgynevezett kismolekulás gyógyszerek. Én úgy gondolom, hogy a növekvő fejlesztési költségek ellenére ezeknek is van jövőjük. A másik, újabb terület a biotechnológiai úton gyártott gyógyszerek köre, melyeknek szintén léteznek "generikus" megfelelőik, az úgynevezett biohasonló gyógyszerek. Az Egis ez utóbbi területen is fontos szerepet tölt be a régióban.
Szerző: Molnár Barbara
