További kamatcsökkentést jósol a Napi Gazdaság által készített elemzői konszenzus. E szerint jövő kedden újabb 20 bázisponttal, 3,20 százalékra, majd ezt követően decemberben 3 százalékra fog ereszkedni a kéthetes jegybanki kötvényekre érvényes irányadó kamatráta. Néhány elemző szerint még az sem biztos, hogy itt véget ér a sorozat, elképzelhető, hogy jövőre tovább vág az Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mindenesetre a jövő évre vonatkozó előrejelzések között már nagyok az eltérések: van, aki 2,8 százalékos kamatot vár 2014 végére, míg mások 4 százalék fölötti szintet is elképzelhetőnek tartanak. Abban minden szakember egyetért, hogy a kamatpálya aljára most leginkább a világ nagy jegybankjainak monetáris politikája és az azt övező piaci légkör tud befolyást gyakorolni. A konszenzus szerint egy év múlva 3,25 százalék lesz az alapkamat.
Nem zárható ki az MNB eddigi sorozata és a mostani kommunikációja alapján az sem, hogy 3 százalék alá csökkenti az alapkamatot − jósolja Kondrát Zsolt, az MKB Zrt. vezető elemzője −, de előbb-utóbb emelésre lesz szükség, mert az MNB lényegében nem hagy kockázati teret a kamatszintben. A hazai infláció a monetáris politikai horizonton visszatér a cél közelébe, így a 3 százalékos kamatszint zérus reálkamatot jelent. A külső sokkok és a növekedés beindulása azonban messze a cél fölé is vihetik a hazai inflációt két-három éves időtávon, ami emelést kíván, már jóval azt megelőzően. Kondrát szerint azonban az emelés időzítése nagyon bizonytalan, függ az inflációs környezet változásától, valamint a globális kockázati környezettől, amit most a Fed és az ECB lépései határoznak meg.
Újabb 20 bázispontos kamatcsökkentést vár a jövő hétre Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Zrt. elemzője is, szerinte gyakorlatilag biztosra vehető a vágás, mivel az októberi infláció a vártnál jóval alacsonyabb lett, az év végéig a novemberi rezsicsökkentés miatt pedig még tovább mérséklődik. Kényelmes helyzetben van az MNB amiatt is, hogy a Fed extrém laza monetáris politikája egyelőre nem látszik szigorodni − véli az elemző −, így maradt a támogató külső piaci környezet. Mindez decemberben is lehetővé teszi a kamatvágást, tehát az évet 3 százalékos jegybanki alapkamattal zárhatjuk.
A jövő évre viszont lassú kamatemeléseket prognosztizál az elemző, ez alapján az év végéig a jegybanki alapkamat 4 százalékig emelkedhet. Az Erste előrejelzésében mind az infláció várható lassú emelkedése, mind a gazdaság további élénkülése fundamentálisan a kamatemelés irányába mutat. Nagy kérdés viszont, hogy a külső környezet mennyire lesz támogató, változik-e negatívabb irányba a kockázatérzékelés. A kulcskérdés ez utóbbival kapcsolatosan az, hogy mit lép a Fed, mikor kezdődik el az eszközvásárlási program csökkentése. Nyeste szerint az USA gazdasági fundamentumai már nem túl sokáig indokolják, hogy a mennyiségi lazítás politikája továbbra is ilyen mértékben fennmaradjon, a képet azonban bonyolítja, hogy a leendő Fed-elnök inkább a galambok közé tartozik.
Mindenesetre, ha a mostani konszenzusnak megfelelően márciusban elkezdődik a program lassú kivezetése, az akár negatív változást is hozhat a magyar piacon. A magas magyar külső adósságszint, illetve a jövőre lejáró és megújítandó államadósság számottevő nagysága − a fejlett piacokon várható monetáris szigorításokkal párhuzamosan − a kamatemelést is szükségessé teheti. A jegybanki növekedési hitelprogram megléte viszont azt sugallja, hogy az MNB emiatt sem lesz érdekelt a kamatemelésekben, hiszen minél magasabb az alapkamat, annál költségesebb neki a program. Nyeste szerint ez mindenképp kockázatot jelent az előrejelzésekre vonatkozóan.
Szerző: Gerőcs Tamás
