Szankció bevezetését tervezi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az energiaszolgáltatók pontatlan adatszolgáltatása esetére. A MEKH lapunkkal azt közölte, az elmúlt években több esetben is észlelt pontatlanságokat a statisztikai adatgyűjtés pedig nemcsak a szektort érintő problémákról adhat képet, hanem nagy szerepet játszik a kormányzati döntések előkészítésében is, ezért kiemelten fontos, hogy az energiaipari cégek a határidőt betartva, a valóságnak megfelelő adatot küldjenek a hivatalnak.
A rendelkezésre álló adatok szerint a magyarországi áramkereskedők január−augusztusi összesített bevétele (a nem lakossági szegmensben) 279,6 milliárd forintról 5,8 százalékkal, 297,9 milliárdra nőtt 2012 és 2013 között, miközben az átlagos energiadíjak gyakorlatilag megegyeztek a két időszakban (19,18 és 19,17 forint volt a kilowattóránkénti átlag). Az értékesített mennyiség 5,7 százalékkal, 14,5 millió megawattóráról 15,5-re emelkedett az első nyolc hónapban. Az energiahivatal honlapján szereplő adatok szerint a legnagyobb bővülést az évi 20 megawattóránál alacsonyabb fogyasztású ügyfeleknél regisztrálták, itt 700 ezer megawattóráról 2,4 millió közelébe emelkedett a volumen, ami 14,1 milliárd forintról 46,9 milliárdra növelte a kereskedők e szegmensből származó árbevételét 2012 és 2013 első nyolc hónapja között (bár a legkisebb céges fogyasztóknak kínált kilowattóránkénti átlagos termékár 20,1 forintról 19,9-ere csökkent). Az összes bevételben a legkisebb fogyasztók részaránya ezzel 5-ről 15,9 százalékra emelkedett − a MEKH szerint e változások hátterében két nagy társaságcsoport, az E.On és az R-WE (Elmű, Émász, Mász) hibás adatközlése áll, az adatok javítása folyamatban van.
Lapunk kérdésére a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) is kizárta, hogy a versenypiaci volumennövekedés a 20 megawattóra alatti éves fogyasztású nem lakossági kategóriában az egyetemes szolgáltatásból való "átszerződéssel" lenne magyarázható, hiszen ugyanezen ügyfél-kategória volumen alapon csupán 2,1 százalékkal csökkent az egyetemes szolgáltatásban. A MEKSZ szerint ugyanakkor az összesített forgalmi adatok helytállóak.
Az áram végfelhasználói versenypiaca közel 22 terawattórát jelent, a 2003. évi piacnyitást követően ez a szegmens tíz év alatt érte el a piaci érettség szintjét. A MEKSZ szerint a versenypiaci fogyasztók jellemzően évről évre újraszerződnek a jelenlegi vagy éppen egy új áramkereskedő partnerrel. A versenyt erősíti, hogy új, hagyományosan más ágazatból érkező kereskedők, illetve speciális tendereztető cégek is egyre aktívabbak a piacon, az élesedő verseny pedig értelemszerűen csökkenti az elérhető árrést, hiszen a kereskedők egyre nagyobb versenyben küzdve próbálják megnyerni az ügyfeleket. A hatékonyság növelése mellett ugyanakkor egyre fejlettebb szolgáltatásokkal és árazási termékekkel egészítik ki ajánlataikat.
Az árambeszerzésüket rendszeresen megversenyeztető vállalkozások is 3−5 százalékot faraghatnak jövőre a költségeiken, a jelenlegi kedvező árak mentén érdemes akár már 2015-re is szerződést kötni a villamos energiára. Az Alteo Nyrt. szerint idén több tényező hatott kedvezően az áramárakra a nemzetközi színtéren: az olcsóbb szén versenyképessé tette az európai szenes erőműveket (a széndioxid-kvóták ára ráadásul továbbra is alacsony), de az európai megújulóenergia-termelő kapacitások rohamos kiépülése is kedvezően hatott a nemzetközi áramárakra. Az európai rendszerek szoros kapcsolata miatt a tendenciák szinte azonnal jelentkeztek a hazai árakban is, az itthoni piaci folyamatok ugyan generáltak némi növekedést az áram egyes díjelemeiben, ezt azonban kioltja a nemzetközi árcsökkenés − véli Kis Gergely, az Alteo energiakereskedelmi igazgatója.
A MEKSZ szerint az értékesítési árat elsősorban a beszerzési árak, vagyis az aktuális nagykereskedelmi díjtételek határozzák meg. Jellemző mutató ebből a szempontból például a következő évre vonatkozó zsinórszállítás tőzsdei ára, ami a devizaárfolyamokhoz vagy az olajárhoz hasonlóan napról napra változik − az euróban jegyzett referenciaár 2009 óta átlagosan közel 10 százalékkal csökkent.
Az áram ipari végfogyasztói ára az Európai Unióban jelenleg több mint kétszer magasabb, mint az Egyesült Államokban − fogalmaz az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban megjelent, World Energy Outlook 2013 című elemzése. Az IEA szerint az európai nagykereskedelmi árak emelkedésének legerősebb hajtóereje az új erőművi beruházások költségeinek megtérülési elvárása, jelenleg azonban a túlkapacitások miatt alacsony ez a megtérülési mutató, részben a krízis, részben az állami támogatásokon alapuló megújulófejlesztések következtében.
Szerző: Leszák Tamás
