− Hosszú időn keresztül adásvétel tárgyát képezte a TV2-t működtető MTM-SBS Zrt., idővel azonban változott a tulajdonosok stratégiája, akik részesedésüket immár a német tőzsdén értékesítik, így a TV2 eladása lekerült a napirendről. Ezáltal nyugodtabbá váltak a hétköznapok?
− A tavaly év végén megfogalmazott eladási szándék szinte semmilyen hatással nem volt az operatív működésünkre, és a tulajdonosainkkal elfogadtatott hosszú távú − ötéves időszakra vonatkozó − befektetések is a tervek szerint folynak, s a csatornákba, műsorokba, technikai berendezésekbe fordított összegek meg is térülnek.
− Konkrétabban milyen beruházásokról van szó?
− Komoly filmszerződéseink vannak, s csak ettől az évtől engedhetjük meg magunknak, hogy a nagy premier filmeket, sorozatokat elkezdjük vetíteni, s már nemcsak a TV2-n, hanem a kábelcsatornáinkon is. A megszorítások miatt ugyanis korábban hiába vásároltunk meg valamit, nem kerülhetett műsorba, az ugyanis akkor jelenik meg költségként nálunk, amikor elkezdjük sugározni azokat − addig csak készleten vannak −, s ezeket a kiadásokat tehát mostantól tudjuk kigazdálkodni. Emellett idén a tavalyinál kétszer többet, több mint ötmilliárd forintot költünk helyi gyártású műsorokra, vagyis délután négy órától, a Családi titkoktól kezdve kilenc óráig, a Jóban Rosszban végéig számos helyi gyártású műsort sugárzunk. Ezek közül is egyik legnépszerűbb a Sztárban sztár és az Édes élet. A tulajdonosok tehát semmilyen beruházást nem állítottak le sem nyáron, amikor felgyorsultak az MTM-SBS eladásával kapcsolatos események, sem azóta, amikor a németországi helyzet és a tőzsdei eladás határozza meg, hogy mi lesz a sorsunk.
− Közeledik az év vége, pénzügyi szempontból milyen évet zár a TV2?
− Úgy tűnik, beigazolódik az a prognózisunk, mely szerint idén nem csökken a televíziós reklámpiac, sőt megkockáztatom, hogy még növekedni is tudott. Ez pedig részben annak köszönhető, hogy az emberek elkezdték elkölteni a rezsicsökkentés kapcsán megmaradt pénzüket, vagyis elindult a fogyasztás, ami pedig megmozdítja a reklámpiacot is. Idén októberben pedig 12 százalékkal nagyobb bevételt ért el a TV2, mint egy évvel korábban, s ez az elmúlt három év legmagasabb bevételt hozó hónapja volt. Az októberi, novemberi foglalások alapján pedig úgy látjuk, hogy az utolsó negyedév kiemelkedően jó lesz számunkra. Azt is elmondhatom, hogy a stagnáló piacból mi egy nagyobb részt tudtunk kihasítani, mint a korábbi évben, vagyis nőtt a piaci részesedésünk, aminek következtében pedig éves szinten két számjegyű növekedés figyelhető meg a reklámbevételeinkben. Ez pedig csak az egyik bevételi forrásunk, miközben azok a források, amelyek korábban nem voltak jelen a TV2-csoport életében (mint például a terjesztési bevételek), megsokszorozódtak, köszönhetően egy új SuperTV2-nek és egy erősödő FEM3-nak és PRO4-nek. Tehát egy nagyon jó évet fogunk zárni, nem csak hozzuk, de túl is szárnyaljuk a bevételi terveinket.
− Gondolom, nem ennyire elégedett a TV2 nézettségével.
− Az volt a stratégiai célunk, hogy a kábelcsatornákon keresztül kezdjük el visszanyerni az országos csatornából lemorzsolódott nézőket. E téren elégedettek lehetünk, mert cégcsoport szinten növekedett a nézettségünk. A TV2 nézettségével kapcsolatban viszont azt kell mondanom, hogy itt még van tennivalónk, a gyengébb eredmény azonban elsősorban nem annak köszönhető, hogy rosszul működünk.
− Hanem minek? Vannak, akik szerint a műsorstruktúrában keresendő a probléma gyökere, vagyis hogy az olló nőtt a TV2 és az RTL között.
− Az olló nem attól csúszik szét, hogy a TV2 nézettsége jelentősen csökkent, hanem amiatt, hogy az RTL Klub jelentősen nőni tudott főműsoridőben. Azzal tisztában voltunk, hogy nem tudjuk megszorongatni az RTL Klubon futó Éjjel nappal Budapestet és a Barátok közt című sorozatot (bár az utóbbi időben ez már nem kizárt), épp ezért úgy döntöttünk, hogy "széthúzzuk a nézőket", és azokba az idősávokba próbáljuk behúzni a nagyobb nézőtömeget, amikor az RTL Klub gyengébb. Ez délután négy órától szépen is működik, kilenc órától viszont változtatnunk kell a stratégiánkon. Ekkortól ugyanis nagyon "szétmennek a nézők", és nem is az RTL Klub viszi el őket, hanem a kábelcsatornák, akár a SuperTV2 Hal a tortán című műsora is. Az a kérdés tehát, hogy ezt az idősávot hogyan tudjuk megfogni. Az egész napos nézettségünk azon múlik, hogy kilenc után milyen nézettséget tudunk produkálni. Tehát ezt a sávot kell erősítenünk, és valahogyan bele kell marnunk abba a nagyon magas csúcsba, amit az RTL Klub az Éjjel nappal Budapest és a Barátok közt kapcsán elér. Azt gondolom, hogy nyáron egy ponton hibáztunk: az elmúlt években ilyenkor minden nagy csatorna visszavett a helyi gyártásból, így mi is. Idén a konkurencia azonban nem állította le az Éjjel nappal Budapestet − s ez egy ügyes húzás volt a részükről −, aminek köszönhetően az RTL Klub nem esett vissza olyan mértékben, mint a korábbi nyarakon, mi viszont igen. Ezért nyílt szét az olló, s most ezért állunk fel nehezebben. De ettől függetlenül azt gondolom, hogy jól működik a TV2, s jók azok az irányok, amelyek felé elindultunk, csak időre van szükség, hogy azok beérjenek.
− Azt már említette, hogy a nézők este kilenc után részben a kábelcsatornákra mennek át. A nézőszám növelésére megoldás lenne, ha újabb kábelcsatornákat indítana a TV2. Mikor lesz ennek reális lehetősége?
− Ez nem csak a mi szándékunkon múlik, hanem azon is, hogy a terjesztők berakják-e vagy sem csomagjaiba a csatornákat. Az egyéves múltra visszatekintő SuperTV2 egyébként azt jelzi, hogy saját gyártású műsorral viszonylag gyorsan felépíthető egy új csatorna, bár ez nagyon költséges. Ezekben a kábelcsatornákban vannak olyan elemek, amelyeket kiemelve önálló csatornává tudnánk tenni, nagyon jó a FEM3-on futó Stahl TV, de erősek vagyunk hír, aktuális tartalomban is, és kész egy ilyen csatorna indításának üzleti terve. Filmjeink, műsoraink lennének, de úgy látjuk, hogy nincs értelme kiterjeszteni ezeket a tartalmakat. Jövőre tehát nem új csatornák indításában gondolkodunk, hanem a jelenlegiek megerősítésében.
− Október 31-én megszűnt Magyarországon az analóg földfelszíni műsorterjesztés, s ekkortól a TV2 és és az RTL Klub is kérhetne pénzt a kábelhálózatok üzemeltetőitől a tartalomért. Önök mikortól és éves szinten mekkora összegre számítanak ebből a forrásból?
− Reálisan 2015. január 1-jétől kérhetünk pénzt a kábelszolgáltatóktól, ugyanis időt kell adni a terjesztőknek, illetve az előfizetőknek arra, hogy egy konszenzusos helyzet kialakuljon, ami lehetővé teszi a terjesztőknek, hogy kitermeljék azt az összeget, amit a két nagy országos kereskedelmi csatornának ki kell fizetnie. Azt gondolom, hogy ennek egy részét át tudják terhelni a nézőkre, kisebb részét pedig meg kell takarítaniuk. Egy ideje a terjesztők közötti versenyt az határozta meg, hogy melyik tudta a legalacsonyabb áron a legtöbb csatornát adni. Ez meg fog változni, nincs szükség ennyi csatornára egy csomagban, ezáltal pedig a terjesztők pénzt tudnak megtakarítani, amit átadhatnak a két kereskedelmi tévének. Azért is tarthatunk igényt erre, mert a terjesztők valójában a nagy csatornák hátán építették fel a kábeles előfizetői rendszerüket. Tehát teljesen reális kérés, hogy belépjünk erre a piacra. Azért is szükséges számunkra az újabb forrás, mert a 35 milliárd forintos reklámpiac − amelyen egyharmados a részesedésünk − bedőlt, s ebből a 10-12 milliárdból nem lehet megélni. A terjesztői piac (amit a kábelesek beszednek az előfizetőktől és átadnak a tartalom előállítóinak) pedig körülbelül 45-50 milliárd forint. Ebből az összegből a TV2 és az RTL Klub (a fő csatornái után) semmit sem kap, ha mi ebből piaci részesedésünk alapján részesülnénk, akkor 13 százalékot meg kellene kapnunk, amivel nagyon boldogok lennénk.
Szerző:
