Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hétfői törvényjavaslathoz képest több módosító indítvánnyal fogadta el végül a parlament az árfolyamgát kiterjesztéséről szóló törvényt. A több, értelmező módosítás mellett egy érdemi változtatás is bekerült a szövegbe, amely szerint a gyűjtőszámlahitelek mögötti állami kezességvállalás igénybevételének feltételei jelentősen szigorodtak. A parlament által szentesített törvény szerint a jövőben az állam csak akkor lép be készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan hitelszerződés megkötésekor - azaz a fedezetként való elfogadáskor - meghatározott forgalmi értékének 95 százalékát. A szabály lényegében csak akkor engedi meg a kezességvállalás lehívását, ha a pénzintézet az adósnak elengedi tartozása egy részét, hiszen az ingatlanok forgalmi értéke az elmúlt 5 évben folyamatosan esett, emellett pedig a forintárfolyam gyengülése miatt a tőketartozás jelentősen megnövekedett.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szabállyal a pénzintézeteket az ügyfelek tartozásának részleges elengedésére szeretnék ösztönözni, amit véleménye szerint abból fedezhetnének, hogy a hitelek mögé 30-40 százalékos − szerinte felszabadítható − céltartalékot képeztek. Így a 90 napot meghaladó tartozással bíró ügyfelek is bekerülhetnek az árfolyamgát-konstrukcióba. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor látni kell, hogy pusztán az árfolyamgát nem garancia az adósok rendezett törlesztésére, így a céltartalékok feloldását a könyvvizsgálók aligha engedélyezik. Ráadásul a kezességet a bank csak azután érvényesíthetné, ha az adós a gyűjtőszámlahitel törlesztésével 180 napos késedelembe esett, és a bank emiatt felmondta a szerződését − eddig 90 napos volt a vonatkozó határidő. A bankok eddig is éltek adósságkönnyítő eszközökkel (Napi Gazdaság, 2013. november 5.), s a törvénymódosítás után az ilyen programban részt vettek előtt is megnyílik az árfolyamgát.
A törlesztőrészlet elengedését ösztönözheti, hogy az új szabályozás szerint a fizetéskönnyítést már nem terheli a bank részéről eho-fizetési kötelezettség, míg az adós szja-mentesen kaphatja a tartozáskönnyítést. Összességében elmondható, hogy a pénzintézetek eddig sem nagyon tolongtak a gyűjtőszámlahitelek mögötti állami kezességvállalás igénybevételéért.
Szerző: Nagy László Nándor
