Elmaradt a számháború Brüsszellel

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Ezúttal elmaradt a számháború Brüsszellel, és ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy Magyarország elkerülte az uniós túlzottdeficit-eljárás esetleges újraindításának a veszélyét. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis − az elemzői várakozásoknak megfelelően − pozitív képet festett a költségvetési folyamatokról: a tegnap közzétett őszi gazdasági prognózis szerint Magyarország GDP-arányos költségvetési hiánya idén 2,9 százalékon alakulhat, jövőre pedig három százalékot ér el (ez a túlzottdeficit-eljárás küszöbértéke). A bizottság a jövő szempontjából is optimista, hiszen 2015-re 2,7 százalékos deficitet jósol (képünkön a pénzügyi biztos, Olli Rehn). A gazdasági növekedés szempontjából sincs sok különbség a kormány és az EB prognózisa között, mivel Brüsszel ez évre 0,7 százalékos, míg jövőre 1,8 százalékos GDP-bővülést jelez előre, 2015-re pedig már 2,1 százalékot vár.

Az államadósság eközben folyamatosan csökkenő tendenciát követ − igaz, lassúbb ütemben, mint a kormány előrejelzése −, a bizottság szerint idén a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg. Az infláció az idei 2,1 százalék után jövőre 2,2, míg 2015-ben 3 százalékra gyorsulhat a brüsszeli előrejelzés szerint. Nem okozott meglepetést az Európai Bizottság prognózisa − mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője −, ami Magyarország esetében örvendetes hír, hiszen az elmúlt években rendre nagyobb hiánypályát jósolt a brüsszeli testület. Reálisnak tartjuk a bizottság növekedési előrejelzését − tette hozzá Suppan −, hiszen a Takarékbank is hasonló, az idei évre 0,7, jövőre pedig 1,7 százalékos bővüléssel számol. Az elemző szerint a következő évben akár nagyobb ütemben is bővülhet a gazdaság, elsősorban a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhetően. A szakember a brüsszeli testület legfontosabb megállapításának az idei és jövő évre vonatkozó hiányprognózist tartja. Suppan szerint a jövő évi költségvetés "kifeszített", akadnak kockázatok, de azok kezelhetők és a hiány tartása érdekében jövőre nem kell számottevő kiigazításokra számítani. A közgazdász az egyik lehetséges rizikónak az infláció alakulását nevezte. Szerinte a fogyasztói árak emelkedésének üteme 1,6−1,8 százalék között alakulhat éves szinten 2014-ben, miközben a kormány 2,4 százalékos inflációval tervez jövőre, ami csökkentheti a büdzsé bevételeit.

Az Európai Bizottságéval szinte megegyező számokkal kalkulál az Erste is − mondta a napigazdasag.hu-nak Nyeste Orsolya, a bank elemzője −, talán az EB növekedési prognózisa hajszálnyival optimistább az általuk vártnál. Nyeste szerint a brüsszeli prognózis realitását mutatja az is, hogy szinte egyáltalán nem volt hatása a forint árfolyamára vagy a tőzsdei kereskedésre. A Századvég Gazdaságkutató mind idén, mind jövőre a brüsszeli prognózissal megegyező GDP-növekedést vár − mondta el a Napi Gazdaság honlapjának Cseh András, a gazdaságkutató makroelemzője − és összességében is reálisnak tartják a 2014-es előrejelzést. Némi meglepetést csak a bizottság 2013-ra szóló pesszimista munkaerő-piaci várakozása okozott: a már közzétett adatok tükrében kis túlzással azt is lehetne mondani, hogy az ez évre becsült 11 százalékos munkanélküliségi ráta nem is tud megvalósulni − fogalmazott Cseh András. A Századvég ez évre 10,6 százalékos munkanélküliséggel számol.

Szerző: Wiedemann Tamás