Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A devizahitelesek problémája ahhoz hasonlítható, ahogyan a társadalombiztosítással a közösség a betegségek kérdését kezeli. A történelem során a közösség először kirekesztette a fertőző betegeket, majd a karanténokon és a zárt osztályokon át fokozatosan eljutott a védőoltásokig, a járványok nemzetközi kezeléséig, illetve a prevencióig. Valami ilyesmi játszódik le most az eladósodással is − fogalmazta meg lapunknak álláspontját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A közösségnek, a bankoknak, a családoknak most kell kitalálni, hogy mit kell tennünk: hogyan csökkenthetők a veszteségek, hogyan tudunk továbblépni és elkerülni a hasonló kríziseket. A közösség akkor jár jól, ha a bedőlt hitelesek sokasága tud majd talpra állni. A legnagyobb veszélyt nem a lakások elvesztése, hanem az eladósodott családok szétesése jelenti. Ha abban tudunk segíteni, hogy megfizethető alternatívái legyenek a lakhatásnak vagy teljesíthetőek legyenek a törlesztőrészletek, akkor tömegével emelhetünk ki embereket a depresszióból. Akkor a veszteségek számolgatása helyett a célok kerülnek előtérbe. Ha a kesergés helyett a jövőre figyelnek az emberek, garantálható, hogy az otthonvédelmi akciótervre, a családsegítésre, adóstanácsadásra fordított költségek és a társadalom felszabaduló erőforrásainak egyenlege pozitív lesz − hangsúlyozta a szeretetszolgálat.
Fontos azonban az is, hogy ez a folyamat ne azokat igazolja, akik azt gondolják, hogy az "államnak mindig meg kell mentenie engem". Amit most megélünk, az egy közös tanulási folyamat, közösen kell kialakítani azokat a kereteket, amelyeken belül az egyén, a pénzügyi szolgáltatók, az állam szerepei újrafogalmazódnak. Ki kell értékelnünk a tapasztalatokat is, többek között azt, hogy milyen új együttműködési formák segíthetik a válság, illetve az egyéni anyagi krízisek kezelését és hogyan erősíthető az intézményi és civil szociális partnerek részvétele ebben.
Szerző: (Napi Gazdaság)
