Ahogy az elmúkt két évtizedben, úgy még mindíg jelentős különbség mutatkozik a magyar vásárlóerő-térképen a legmagasabb és a legalacsonyabb elkölthető jövedelmet mutató régiók között − derült ki a GfK Hungária Piackutató legfrissebb adataiból. Az átlag alatti megyék jellemzően a magyar vásárlóerő átlagának 80-85 százalékát érik el, míg a legerősebb − ebből csak egy van, Budapest − az átlag 130 százalékát. Az vásárlóerő-paritáson mért magyar vásárlóerő az eurózóna átlag 38,9 százalékát éri csak el (annak ellenére, hogy forintban idén már 2 százalékos növekedés mutatkozott az elkölthető jövedelmekben). Szomorú tény, hogy az európai listán Horvátország, Törökország és Lengyelország is megelőzi Magyarországot - tíz éve a magyar vásárlóerő rögtön a cseh mögött volt. Csehország ugyanis felzárkózott az euróövezeti átlag 56 százalékára. Arra a szintre ahova a GfK 10 évvel ezelőtti becslése szerint Magyarországnak jelenleg tartoznia kellene. Hasonló a prognózis most is, 2020 környékén érheti el a magyar vásárlóerő az unós átlag felét − mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
Az átlagos magyar elkölthető jövedelem (kereset és állami transzfer, mint adójóváírás) 5009 euró − az eurózóna átlaga 12 ezer. Budapesten az elkölthető jövedelem 6520 euró, szemben például a német átlaggal, ahol közelíti a 20 ezret, vagyis Magyarországon a legmagasabb vásárlóerő is jócskán elmarad a fejlett gazdaságok átlagától.
A GfK adatai szerint a magyar vásárlóerő-térkép úgyszólván fejnehéz, Budapest-centrikus. A járásokra lebontott adatok szerint a hat legerősebb járás közül három a főváros agglomerációjában található. (Ez azonban nem Magyarország-specifikus képlet, Csehországban ennél is koncentráltabb a kép, a probléma inkább azzal van, hogy a jövedelmkülönbségek nőttek és nem csökkentek)