Ugyan a kiadott közlemény szerint a bankunió létrehozásának felgyorsításáról döntöttek az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállami vezetők, nem tették hozzá, hogy erre azért volt szükség, mert nem sikerült végleges megállapodásra jutni a két törvénytervezet kapcsán. Új határidőként a záróközlemény szerint az év végéig el kell fogadni a bankszanálási és betétbiztosítási rendszer irányelveket, továbbá megállapítja, hogy \"az eurózónának véglegesítenie kell az európai stabilitási mechanizmusnak (ESM) a bankok feltőkésítésére vonatkozó alapvetéseit\". Utóbbihoz azonban nem jelöl meg konkrét időpontot, feltehetően a befizető országok ellenkezése miatt.
Az Európai Központi Bank rövidesen hozzálát a nemzeti felügyeletekkel együtt a legnagyobb, mintegy 130 európai pénzintézetének átfogó vizsgálatához. A cél, hogy pontos képet nyerjenek a 30 milliárd euró feletti mérleggel rendelkező bankcsoportokról, az állapotfelmérést követően kerül sor a stressztesztek elvégzésére. A mérlegvizsgálat, a tőkeellátottságról készülő jelentés nyomán felmerülhet a feltőkésítés igénye is, amelyhez átmenetileg az ESM biztosíthat hitelforrást. Fontos megjegyezni két klauzulát, amely csak egy-egy mondatban szerepel a törvényjavaslatban, de hatása annál jelentősebb lehet. Az egyik, hogy ha a felügyeletet ellátó Európai Központi Bank úgy ítéli, akkor megvonhatja a működési engedélyt és így kvázi átveszi az irányítási jogot. A másik ennél is pikánsabb, mert kimondja, hogy a szabályozás nem érintheti negatívan a pénzügyi szektort. Igen, jól értik, úgy kell szabályozni e szektort, hogy azt ne érje negatív következmény. Ezzel lényegében a szabályozás egésze alól húzták ki a szőnyeget.
A tervek szerint a bankunió két pillére, az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 2014 végén kezdheti meg működését, míg az egységes szanálási mechanizmus (SRM) 2015. januártól. Azonban még vannak nyitott kérdések, amelyeket a pénzügyminisztereknek az év végéig tisztázniuk kell annak érdekében, hogy a jogalkotói folyamat lezárulhasson az Európai Parlament jövő májusban lejáró mandátumáig.
A bankunió létrehozása reflex-szerű döntés az EU-tól, mely a válságokra jellemzően az európai egységesülés irányába tett lépésekkel reagál. A két mechanizmus a banki válságok megelőzését szolgálja, időben figyelmeztet, ha bedőlés fenyeget egy hitelintézetet, segít a likviditási gondok kezelésében, a bank esetleges szanálásában vagy rendezett felszámolásában. Elsődleges cél, hogy a banki válságkezelésben ne kelljen közpénzekre támaszkodni, a kockázatot mindenekelőtt a részvényesek és hitelezők viseljék. Az egészséges pénzvilág megkönnyíti a hitelnyújtást a háztartások és a cégek számára egyaránt. Arról azonban nem szól, hogy amennyiben a hitelezés mértékét a szabályozás nem korlátozhatja, akkor hiába a prudens előírások, azokat a bankok újabb és újabb pénzügyi innovációval meg fogják kerülni és egy újabb hitelezési válság veszélye alakul ki.
Reuters
