Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2013. évi CLIX. törvényt a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról az Országgyűlés október 17-én fogadta el és legtöbb rendelkezése október 25-től lép hatályba. Az Szt. 69/A § az új szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatosan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által elvégezhető, írásbeli véleménnyel kiegészített újdonságvizsgálati jelentésekkel kapcsolatos kérdéseket pontosítja. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy a bejelentők még az elsőbbségi éven belül világos és egyértelmű képet kapjanak arról, hogy megoldásuk kielégíti az újdonság és a feltaláló tevékenységen alapulás feltételeit. A bejelentések normál újdonságvizsgálata ugyanis csak a bejelentéstől számított másfél év elteltével áll rendelkezésre, és ehhez nem csatolnak a kutatás eredményeit értelmező írásos véleményt. Az ilyen módon elkészített kutatási jelentés meglétét és kedvező eredményeit általában megkövetelik az olyan pályázatok megítélésénél, amelyek alapján a tervezett nemzetközi vagy külföldi szabadalmi bejelentések költségeihez támogatást adnak.
Az új szabályozás az ilyen kutatás iránti kérelmek benyújtására időbeli korlátot ad, nevezetesen a bejelentés napjától számított 10 hónapot, ugyanakkor megszabja, hogy a hivatalnak a jelentést a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül el kell készítenie. Ha a bejelentőnek ennél gyorsabb kutatásra van szüksége, akkor e határidőkön belül, kétszeres díj megfizetése mellett gyorsított újdonságvizsgálat kérésére is van lehetősége, ennek díja a normál díj kétszerese. Az ilyen gyorsított kérelmek alapján az írásbeli véleménnyel kiegészített kutatási jelentést a benyújtástól számított 2 hónapon belül el kell készíteni.
Több iparjogvédelmi eljárást ismerünk, amelyek valamely meglévő vagy bejelentett jog fennállásának megvonására vagy engedélyezésének megtagadására irányulnak. Ilyenek a szabadalommegsemmisítési, a védjegytörlési vagy használati hiánya miatti megszüntetési eljárások és a védjegy lajstromozása ellen indított felszólalási eljárások. Ezen eljárásokra általában jellemző, hogy a felmerülő költségeket a vesztes félnek kell megfizetnie. A jelen változtatás minden ilyen eljárásra külön-külön (beleértve a használati mintaoltalommal és a formatervezési mintaoltalommal kapcsolatos eljárásokat is) olyan új rendelkezést vezetett be, mely szerint ha a megtámadott jog jogosultja (vagy bejelentője) a számára a támadást megküldő és nyilatkozattételre kitűzött határidőn belül az adott jogról önkéntesen, azaz minden további vita nélkül lemond, akkor nem kötelezhető a kérelmező részéről felmerült költségek megfizetésére. Ez a rendelkezés álláspontom szerint méltányos, mert a támadás okát elismerő jóhiszemű megtámadott fél részére nem származtat jelentős költségeket. Ha az érintett fél a támadással nem ért egyet és eljárásba lép és vitatja a felhozott indokokkal, akkor az általános szabályok szerint a költségek megtérítésére már kötelezhető, amennyiben az eljárás végén ő válik vesztes féllé.
A törvénymódosítás tartalmaz több további, elsősorban pontosító és az eljárásokat érintő változtatást, például a határidő-hosszabbítás iránti kérelmek csak a vonatkozó díjak egyidejű befizetésével válnak értékelhető és hatályos kérelmekké. A változtatás egyértelműsíti, hogy az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos jogutódlási kérelmek és jelzálog-alapítási kérelmek is díjkötelesek.
Lantos Mihály, európai és magyar szabadalmi ügyvivő,
a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. partnere
