Napi grafikonok
− Indiának valamivel kisebb devizatartaléka van, mint Kínának, de azért itt is jelentős a dollártartalék. Történt-e kísérlet a magyar kormány részéről olyan indiai pénzügyi befektetőkkel felvenni a kapcsolatot, akiket esetleg érdekelne a devizában jegyzett magyar államkötvény?
− A miniszterelnöki delegációnak voltam tagja, amely a diplomáciai kapcsolatok megerősítése, üzleti lehetőségek kiépítése okán találkozott indiai partnerekkel. Indiai pénzügyi befektetőkkel is találkoztam, ezek előkészítése a hivatalos látogatást bevezető közös gazdasági vegyes bizottság ülésével kezdődött. A befektetői találkozók elsősorban vállalatok közötti megállapodásokról, működőtőke-beruházásokról szóltak. Az állampapír-vásárlásokról most közvetlenül nem volt szó.
− Amennyiben a hazai vállalkozásoknak nagyobb számban sikerülne megvetniük a lábukat Indiában, úgy elképzelhető, hogy szükség lesz a helyi fizetőeszköz egyszerűbb beszerzésére. A kínai jegybankkal kötött megállapodáshoz hasonló devizacsere-egyezményre lát esélyt a közeljövőben az MNB és az indiai jegybank között?
− Alapvetően a jegybank dolga, hogy ennek szükségességét felmérje, és utána döntsön. A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen örülne egy ilyen jellegű megállapodásnak. Elképzelhető, hogy a kapcsolatok bővülésével a magyar vállalatoknak nagyobb volumenben lesz igényük rúpiaforrásra, akkor az MNB-nek ez ügyben érdemes lesz lépnie.
− A miniszterelnök Mumbaiban kiemelte az energiaárak szerepét a versenyképességben, és hogy eddig a háztartásokat érintő rezsicsökkentéseket a jövőben a vállalati szférára is kiterjesztené. Ez mit jelent a költségvetés szempontjából, illetve tudna részleteket mondani, hol áll most a tervezet kidolgozása, például hogy általános árcsökkentés lesz vagy különbséget tesznek majd szektorok szerint.
− A versenyképesség szempontjából fontosnak tartjuk a stabil, tervezhető energiaárakat. A kormány első körben a lakossági, háztartási energiaár csökkentése mellett döntött, mert leginkább a háztartások kiadásai között voltak indokolatlanul magas arányúak a rezsikiadások. Természetesen a háztartások rezsicsökkentésének is van versenyképesség-javító hatásuk, hiszen a megmaradt jövedelmet a háztartások más termékek fogyasztására fordíthatják, vagyis erősödik a belföldi vásárlóerő, ez végső soron a növekedésben is jelentkezik. A vállalati szektor támogatásáról is érdemes gondolkodni. Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a lengyel példa, ahol a kormány fordított sorrendben, először a cégek esetében kezdte leszorítani az energiaárakat. Ez a folyamat a termelési költségek csökkentésén keresztül sokkal gyorsabban javíthatja a hazai vállalatok versenyképességét. Az intézkedések nem hagyják érintetlenül a költségvetést sem, a cégek várhatóan kevesebb áfát és társasági adót fognak befizetni, ebben az évben is ez történt. Eddig úgy számoltuk, hogy a költségvetés adott szerkezete mellett a rezsicsökkentések nem borítják fel az egyensúlyt, vagyis eddig nem kellett beavatkozni. A novemberi lakossági árcsökkentés hatását számolni kell. Ezt követően lehet megmondani, van-e megfelelő fedezet a költségvetésben, vagy valamilyen pótlólagos intézkedésre lesz szükség a bevételkiesés miatt. Hozzá kell tennem, az áfakiesés átmeneti hatású, vagyis magától be fog állni az egyensúly, még ha átmenetileg lesznek is kilengések a költségvetés bevételei között. Váratlan beavatkozásra valószínű nincs szükség.
− A mostani indiai üzleti úton főleg hazai kisebb, közepes méretű vállalatok vettek részt. A nemzetgazdasági szempontból stratégiailag fontos cégeknek is szerveznek hasonló utat? Ha nem, akkor ők − például a bank- vagy energiaszektorból − most miért nem voltak jelen?
− A stratégiailag fontos vállalatok jellemzően külföldi tulajdonú multinacionális társaságok, amelyek maguk szervezik piacszerzés céljából külkapcsolataikat. A magyar kormány feladata, hogy a hazai cégek külpiaci terjeszkedése előtt nyissa meg az utat, és ezen kisebb vállalatok piacra jutását segítse a maga eszközeivel.
Napi Gazdaság, Kummer János
