Versenyképesség-javító intézkedéseket szeretnének a fuvarosok

Már az elektronikus útdíj bevezetéséhez is kapcsolódott egy több pontból álló versenyképesség-javító csomag, amelyben egyebek közt szerepelt, hogy a befizetett útdíjak 7,5 százaléka levonható az iparűzési adóból (ipa), továbbá az uniós minimumra csökkentették a gépjárműadót. A nemzetközi fuvarozók versenyképességének további javítása a szakma kérése alapján azzal folytatódhatna, hogy a jogszabály tegye lehetővé a külföldön fizetett útdíj 7,5 százalékának a levonását is (ugyancsak az ipából). A nemzetközi árufuvarozásban folyamatos a növekedési tendencia, és minden egyes versenyképesség-javító intézkedés után látszik a további teljesítményemelkedés. A javaslat számviteli indokoltságát pedig azzal lehet alátámasztani, hogy az iparűzési adó kivetésénél figyelembe veszik a külföldön realizált nettó árbevételt is.

Az MKFE másik javaslata értelmében önálló oktatási-szakképzési program keretében kellene gondoskodni a gépjárművezető-utánpótlás biztosításáról, szeretnék, ha az állam támogatná a tehergépjármű-vezetők képzését. Ma 680−750 ezer forintba is belekerül, mire rábízhatnak egy sofőrre egy 40 milliós járművet, amelyen 20-25 millió forint értékű rakományt szállítanak. Az MKFE elképzelése szerint képzési szerződést kötne az állam, a majdani foglalkoztató vállalkozó, illetve a képzésre jelentkező. Ha valaki később kihátrálna ebből, mert például a vállalkozó nem foglalkoztatná a kiképzett munkavállalót, akkor vissza kellene fizetnie az állami hozzájárulást. Ha a gépkocsivezető a szerződéses idő közben külföldre távozik, akkor szintén vissza kellene adnia a képzéséhez nyújtott állami támogatást − mondta az ötletszinten létező, kidolgozásra szoruló javaslatról Vereczkey Zoltán, az egyesület elnöke. A fuvarozók versenyképességének javítása érdekében azt is javasolja az MKFE, hogy tovább mérsékeljék az elmúlt időszakban már jelentősen csökkentett vagyonátruházási illetéket. Ez ugyanis, szinte egyedüliként, nem költségszinten valósul meg − tette hozzá az elnök. Jelenleg a tehergépkocsik átíratásáért 90 ezer forintot kell fizetni, az egyesület szerint 5−10 ezer forint lenne az elfogadható, hiszen termelőeszközről van szó. Ezekről a javaslatokról a gazdasági tárcával kívánnak tárgyalni a fuvarozók, míg a vállalkozásbarát környezet javítása érdekében megfogalmazott javaslataikkal a fejlesztési tárcát keresik meg.

Az MKFE egyebek közt azt szeretné elérni, hogy az e-útdíjnál bizonyos szereplőknek adjanak lehetőséget az utólagos díjfizetésre; ehhez létre kellene hozni egy útdíjszolgáltató gazdasági társaságot, a vele kapcsolatban álló fuvarozók nála fizethetnék ki az útdíjat, igény szerint akár utólag is. Nyugat-Európában ez egy működő rendszer, s bár a fuvarozók költsége így magasabb lehet az útdíj összegénél, de még mindig kedvezőbb annál, mint ha az útdíjat hitelből kellene finanszírozni. (A magyar gyakorlat ez utóbbit támogatja.)

Az egyesület szeretné elérni az útdíjrendszer alapjául szolgáló elemi útszakaszok felülvizsgálatát is. A használatarányosság követelményéhez jobban igazodik az a szakmai elképzelés, miszerint a díjfizetési kötelezettség ne az elemi útszakaszra való rálépéskor, hanem annak elhagyásakor keletkezzen. Ezek mellett a viszonylati jegyek szabályozását is rugalmasabbá tennék.

A fuvarozók nagyon bíznak abban, hogy kéréseik teljesítése győztes-győztes konstrukcióhoz vezetne, hiszen a költségvetés számára akár jelentős többletbevételt is generálhat. Már most látszik, hogy a gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben erőteljesebb lesz az azt megelőzőkénél, az ellenőrzési rendszer teljes körű kiépítése után pedig az útdíjfizetési hajlandóság is emelkedni fog. A prognózisok szerint a 2013 második félévére tervezett útdíjbevételek minimum 11 milliárddal haladják majd meg az eredetileg tervezett szintet − zárta gondolatait a legnagyobb fuvarozói érdekképviselet vezetője.