Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Milyennek látják Győr és a régió teljesítményét?
Lett Kornélia:. A friss statisztikai adatok továbbra is azt mutatják, hogy Győr város és Győr-Moson-Sopron megye országosan továbbra is az élvonalban van a fontos gazdasági mutatókban, legyen szó akár a termelési, beruházási mutatókról, akár a munkanélküliségi rátáról. Az Audi bővítésének befejeződése után a fejlesztések volumene értelemszerűen alacsonyabb szinten van, de szerencsére vannak újabb és újabb termelő cégek, amelyek megkezdték vagy éppen átadják új beruházásaikat, mint például a napokban a Rehau győri gyárát. A termelésben továbbra is az autóipar a húzóágazat, az iparágban működő vállalkozások közül soknál a nyári hónapokban a szokásos leállás helyett a megnövekedett rendelésállomány jelentett kihívást, és ez a trend egyelőre folytatódni látszik.
Armin Krug: Ez a kedvező gazdasági teljesítmény összhangban van a legutóbbi vezérigazgatói felmérésünk helyzetértékelésével is, amelynek során kitűnt, hogy a győri és a régiós vállalkozások valamivel pozitívabban ítélik meg növekedési lehetőségeiket az országos átlagnál, bár a többség nem feltétlenül idén, hanem a következő egy-két évben lát lehetőséget a növekedésre. Az persze kérdés, hogy a most induló, immár harmadik vezérigazgató-felmérésünk alapján milyen kép fog kirajzolódni. A városnak és a helyi vállalkozásoknak azonban a 2017-es ifjúsági olimpia megrendezése biztosan további lehetőségeket hoz.
Mi kell ahhoz, hogy a régió növekedése töretlen lehessen?
A.K.: A növekedés önmagában valószínűleg biztosított, de hosszú távon egyre nagyobb szükség van a betelepülő nagyvállalatok mellett a hazai kis- és középvállalatok megerősödésére, hiszen mégiscsak ők adják, adhatják azt a hátországot, amire az egész régió széles körű növekedése építhető. A néhány prosperáló nagyvállalat mellett sok-sok, velük szerves kapcsolatban álló, de önállóan is életképes kis- és középvállalatra van szükség. Ennek a körnek pedig alapvetően három dolog kell hosszú távon: egyrészt a kitűnő gazdasági-infrastrukturális adottságokra épülő, azt kiegészítő vállalkozástámogatási ökoszisztéma − benne a vállalatfejlesztéshez szükséges tudástranszferrel, a hitelezés megerősödésével, valamint kiszámítható beruházási környezettel −, másrészt utánpótlás a képzett munkaerőből, harmadrészt pedig e vállalkozások összeszerveződése, a közöttük ma még igen laza kapcsolatok szorosabbra fonódása.
L.K.: Ehhez még két kiegészítést tennék. Egyfelől kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a régió és a város vállalkozásai, különösen a ma még kisebb cégek fejlődése elérje azt a szintet, amikor már stabilan tudnak megjelenni termékeikkel és szolgáltatásaikkal nemcsak a régió nagyvállalatai vagy a hazai belső piac felé, de exportpiacok irányába is. Ehhez tudásra, speciális piacismeretekre és vállalatfejlesztésre egyaránt szükség van. Másfelől pedig − éppen a régióban tapasztalható erősebb gazdasági lendületre és az itt lakók jobb lehetőségeire is tekintettel − szükséges, hogy az itt lakókat és itt dolgozókat, illetve a vállalati kört egyre minőségibb szolgáltatásokat nyújtó, versenyképes és kezdeményező kiszolgálás vegye körül. Ez éppúgy igaz a háztartási fogyasztási javak területén, mint az oktatásban, az egészségügyben vagy éppen a vendéglátásban, de ez kell hogy jellemezze a lakókörnyezetet és a lakás-infrastruktúrát vagy a közösségi közlekedési szolgáltatásokat is.
Mi az, ami még hozzájárulhat a cégek versenyképességéhez?
A.K.: Ilyenkor az őszi hónapokban zajlik sok cégnél a jövő évi tervek véglegesítése, illetve a stratégiai tervek felülvizsgálata. Úgy gondolom, előremutatóan gondolkodó, sikeres cégeknél ez nemcsak a hatékony működés, a gazdálkodás alapjaira kell hogy koncentráljon, hanem olyan területeken is kell stratégiai célokat kitűzni és azok mentén előrelépni, amelyek hosszabb távon segítenek fenntartani, előremozdítani a versenyképességüket. A legfontosabb ilyen terület véleményem szerint az innováció, a vállalatok szemléletét átható proaktív és innovatív gondolkodás, annak érdekében, hogy a cégek pozicionálni tudják magukat a globális termelési értékláncban. A globális szereplők részéről − és ez nemcsak az autóiparra jellemző − egyre inkább elvárás az értéklánc alsóbb szintjein lévő beszállítóktól, hogy saját maguk is hatékonyságot javító, költségcsökkentő javaslatokkal jelentkezzenek, az innováció jobb technológiát, gyártási, logisztikai vagy általános vállalati folyamatokat is takar, nem feltétlenül új terméket. Sok magyar cégnél ennek a szemléletmódnak az elsajátítása segítheti a fejlődést.
L.K.: A kulcsszakemberek fejlesztésére, megtartására és adott esetben pótlására vonatkozó szisztematikus lépéseket is a kiemelt stratégiai célok közé sorolnám. A győri régióban a szakemberhiány évek óta kihívást jelent sok cégnek, így azok, amelyek ilyen programokkal, többek között tréningekkel, továbbképzési lehetőséggel, vállalati szervezeten belüli munkaköri rotációval is tesznek kollégáik továbbképzéséért, nagyobb eséllyel tudják a vállalatnál tartani a jól képzett, nagy tudású és tapasztalatú szakembereket. Esetleg éppen magukhoz csábítani a pályakezdő, jól képzett, de még kevés gyakorlattal rendelkező fiatalokat, akik közül az Y-generációt képviselő munkavállalókat ezek a lehetőségek is befolyásolhatják a döntésükben. Ez a generáció ugyanis sokkal mobilabb és nem feltétlenül csak a hagyományos munkarendben tudja elképzelni a munkavégzését. Azáltal, hogy a telekommunikáció és az internet életük szerves része és a kor technológiáját naprakészen követik, a vállalaton belül fontos szerepük lehet ennek hasznosításában, elég itt például a vállalatok közösségi oldalaira gondolni. De ha már generációkról beszélünk, nagyon sok magántulajdonú cégnél a tulajdonosi generációváltás, a vezetői utódlás van napirenden. Ezeknek a cégeknek és tulajdonosaiknak érdemes a vezetői utódlás folyamatát kellően előkészíteni, a vállalati szervezetet felkészíteni, ez akár éveket is jelenthet. A váltás, a tulajdonosnak az aktív ügyvezetői szerepből való visszavonulása kapcsán pedig szükséges lehet cégjogi, tulajdonlási, adózási szempontból rendezni a magán- és a céges vagyon kezelését.
A jövőre vonatkozóan mit lehet javasolni a vállalkozásoknak, mire érdemes odafigyelni 2014-ben?
A.K.: Véleményem szerint összpontosítsanak a tudatos stratégiaalkotásra, ami nemcsak a jövő évi terveket és elérhető célokat határozza meg, de a középtávú, néhány éves irányokat is kijelöli, melyek mentén kihasználhatják a régió növekedésében rejlő lehetőségeket. Szánjanak időt és erőforrást, akár külső segítőt bevonva is arra, hogy maximalizálni tudják a régiós gazdasági lendületben rejlő többletet.
L.K.: Manapság furcsán hangzik a sok-sok bizonytalanság közepette, de a helyi gazdaság helyzete olyan, hogy az átlagosnál kicsit bátrabban lehetnek kezdeményezőek a középtávú fejlesztéshez szükséges beruházások tervezésében és megalapozásában. Ez nemcsak hitelfelvételt jelenthet, de a szakembergárda fejlesztését, képzést, a globális versenyhez szükséges tudásfejlesztést vagy épp a vállalati tudásmenedzsment megerősítését is, vagyis egy sor olyan \"szoft\" dolgot, ami inkább belső erőforrásokat köt le és nem feltétlenül jelent hatalmas külső eszközberuházást. Vagyis egy kis befelé fordulást, hogy kellő erővel fordulhassanak a piacaik felé utána.
