Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Az elmúlt időszakban milyen új fejlesztések történtek a város életében, különös tekintettel azokra, amelyek gazdasági szempontból fontosak lehetnek?
− A város az elmúlt években óriási fejlődésen ment és megy keresztül. A helyi vállalkozások ereje, a magyar kormány támogatása, sikeres európai uniós pályázataink és az önkormányzat erős szerepvállalása rendkívül stabil gazdasági hátteret jelent, amelyre jól lehet építkezni. A jövő szempontjából nagyon fontos, hogy a péri repülőtér fejlesztése megvalósult, és további nagyszabású célok lebegnek a szemünk előtt. A Győri Nemzetközi Ipari Park immár 100 százalékban a város tulajdonában van, megkezdődött a győri iparvágány kivitelezése, ami tovább erősíti a város amúgy sem rossz infrastrukturális adottságait. Sikeresen pályáztunk a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megrendezésére, ami nagy nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas infrastrukturális fejlesztéseket jelent: többek között új versenyuszoda, atlétikai központ, torna- és küzdősportcsarnok, valamint teniszcentrum épül Győrben. A magyar kormány 10 milliárd forinttal támogatja Győrt az EYOF-hoz kapcsolódó fejlesztések megvalósításában, valamint további 5 milliárd forinttal a győriek által régóta áhított multifunkcionális csarnok megépítésében.
Soha ilyen mértékű támogatást nem kapott még városunk egyszerre egy kormánytól sem, amiért köszönettel tartozunk. Ezek a fejlesztések új távlatokat nyitnak, a szolgáltatói szektor erősítése és a lehetőségek kiaknázása akár a turizmus, a sport, a kultúra területén pedig a mi feladatunk. Az uszoda kivitelezése már zajlik, bízom benne, hogy a multifunkcionális csarnok építése is hamarosan megindulhat, a többi létesítmény pedig ütemezetten, a következő években készül el. A Győri Nemzetközi Ipari Park hetedik bővítésén esett át, folyamatosan jelennek meg új cégek, vállalkozások. A héten éppen a Rehau legújabb autóipari gyárának megnyitó ünnepségére került sor.
− Az önkormányzat hogyan tudja segíteni a helyi vállalkozásokat?
− Célirányosan próbálunk segíteni. Amikor jött a válság, munkahelymegtartó pályázatot írtunk ki a kis- és középvállalkozások számára, 250 millió forintot osztottunk szét annak érdekében, hogy minél több ember megtarthassa az állását. Időben átalakítottuk az oktatási rendszerünket, hogy legyen szakképzett munkaerő a térségben. Együtt gondolkozunk a kamarával, a helyi cégekkel, a munkaügyi központtal, az oktatási intézményekkel annak érdekében, hogy ki tudjuk szolgálni a munkaerő-piaci igényeket. Évek óta építjük a győri autós életpályamodellt, aminek köszönhetően egész életen át tartó perspektívát vázolunk fel a Győrben élő, itt tanuló és később dolgozó fiataloknak. A Széchenyi István Egyetem hazánk legdinamikusabban fejlődő egyeteme, ahol több tanszék, mintalabor szolgálja a hallgatók célirányos képzését. Célunk az, hogy minél többen tanuljanak Győrben, találjanak maguknak egyből munkát, majd itt alapítsanak családot és éljék boldogan életüket. Folyamatosan fejlesztjük Győr infrastrukturális adottságait, hiszen a vonzó, szép környezetben, a színvonalas kulturális és sporteseményeken, a tiszta városban és a felújított utakon mindenki igazi otthonra lelhet. Sokat teszünk azért, hogy a nagy cégek fejlesztéseiből a győri kis- és középvállalkozások is minél nagyobb arányban profitáljanak, természetesen az EYOF-beruházások esetében is igyekszünk a győri vállalkozásokat helyzetbe hozni, de a közbeszerzési eljárás azért köti a kezünket.
− Az elkövetkező hónapoknak milyen tervekkel vág neki a városvezetés?
− A város élen jár az európai uniós források felhasználásában, jelenleg is több projekt zajlik, illetve áll előkészítés alatt. Fontos azonban, hogy a 2014−2020-as költségvetési ciklusban is hatékonyan tudjunk részt venni a pályázatokon, ehhez pedig körültekintő felkészülésre van szükség. Az eredményesség egyik fontos kelléke az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) elkészítése, amelyhez Győr 40 millió forintos támogatást nyert. A most készülő anyagban hangsúlyosan szerepel majd a városrehabilitációs fejlesztések folytatása, a közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, a gazdaságfejlesztés, valamint prioritásként jelenik meg a térségi együttműködés is. Az ITS elkészítésével nem egy merőben új irányt szeretnénk kijelölni, hanem a korábbi, jól működő integrált városfejlesztési stratégiát kívánjuk folytatni, természetesen az új követelmények, a megjelenő új fejlesztési területek beépítésével. Ilyen új elem például a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések.
A tervezés során nagy szerepet kapnak az úgynevezett integrált területi beruházások, ezek olyan komplex beruházáscsomagok, amelyek több uniós operatív program által finanszírozhatók lehetnek. A stratégiakészítés széles körű társadalmi egyeztetéssel zajlik, a lakosságot is bevonjuk a tervezésbe. A projekt keretében készül el Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája is, a közel egyéves folyamat első lépéseként megalapozó vizsgálat keretében térképezzük fel Győr aktuális társadalmi és gazdasági folyamatait, hangsúlyt helyezve azon területek elemzésére, amelyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve az európai uniós szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. A megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a hosszú távra szóló településfejlesztési koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű integrált településfejlesztési stratégiának (ITS). Az ITS illeszkedik az EU 2014−2020-as programozási ciklusához, a 2014 és 2023 között megvalósítani tervezett fejlesztéseket foglalja magában, köztük az integrált területi beruházásokat is. A célunk, hogy Győr tovább fejlődjön, hiszen szlogenünknek megfelelően \"A jövő Győrben épül!\". Azonban nem magától, szükség van az együttgondolkodásra, az alapos felkészülésre és a hosszú távú gondolkodásmódra. Az önkormányzat partnerre talált a győriekben az élet minden területén, hiszen a közös jövőt építjük, mindannyiunkat a legjobbra törekvés vezérli.
