Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén március 12-én az Európai Parlament jóváhagyta a szociális vállalkozásokba fektető befektetési alapokról szóló rendeletet, a rákövetkező napon pedig a bíborosi testület Jorge Mario Bergogliót Ferenc néven pápává választotta. Látszólag nem sok köze van a két eseménynek egymáshoz, azonban elképzelhető, hogy az utókor egy paradigmaváltás részeként kapcsolja össze a két eseményt. A pénzügyi világ megújulása összekapcsolódhat a keresztény gondolkodással?
A 2008 óta pusztító pénzügyi válság arra hívta fel a figyelmet, hogy a rossz szemléletben végrehajtott befektetések maguk alá tudnak temetni óriás bankokat, sőt egész államokat is. Ha azonban előre gondolkodunk, felelősen kialakított befektetéseinkkel visszaszoríthatjuk − ha teljesen meg nem is szüntethetjük − a mostanihoz hasonló nehézségeket. Az új pápa egyszerűségre törekvése és az uniós rendelet egy irányba mutatnak: a társadalmi érzékenység a pénzügyi gondolkodásban paradigmaváltáshoz vezethet. A következőkben egy olyan − a keresztény hittel is összeegyeztethető − befektetési formára hívjuk fel a figyelmet, amelyet az EU a rendelettel támogat.
Az Európai Bizottság még 2011 végén fogalmazta meg a szociális vállalkozásokba fektető befektetési alapok fejlesztésének szempontjait. A szociális vállalkozások szinte kivétel nélkül kis-és középvállalkozások (kkv-k), melyek elsősorban társadalmi, környezetvédelmi vagy közösségi célokat szolgálnak. A szociális vállalkozások magyar példái közül kiemelendő a Napra Forgó Kft., amely megváltozott munkaképességű embereknek nyújt komplex munkavállalási segítséget elméleti és gyakorlati úton. Az európai szociális vállalkozási alap (European Social Entrepreneurship Fund − EuSEF) címkét azok a befektetési alapok kaphatják meg, amelyek befektetéseik jelentős részét, a befektetőiktől származó tőke 70 százalékát, a szociális vállalkozások támogatására fordítják. Miért lehetnek ezek az alapok keresztény szemmel is elfogadható pénzügyi termékek?
A befektetési alapok a keresztény hagyomány fényében hasznos javak lehetnek, ha a pénzt és annak befektetése során elért hozamot (kamatot), mint eszközt fogják fel valamilyen nagyobb jó elérésére. Egy hittel összeegyeztethető befektetés (faith consistent investing − FCI) a keresztény megítélés szerint akkor jó, ha hármas kritériumnak felel meg: a befektető szándékának, a cél eléréséhez használt eszköznek és végül a befektetés célpontjának is jónak kell lenni. A szociális vállalkozásokba fektető befektetési alapok a felelős befektetéseknek (Socially Responsible Investment − SRI) azon fajtája, amelynek során a cél valamilyen \"társadalmi haszon\" elérése. Emiatt az ilyen típusú befektetési alapokat a pozitív társadalmi hatást célzó befektetések (impact investing) közé sorolja a szakirodalom. Ha a befektető szándéka jó, tehát megtakarítását nem spekulációs céllal, aránytalanul nagy hozam elérése miatt fekteti be, és a befektetési alap átlátható módon működve, jó eszközként éri el a helyes célt, akkor mondhatjuk, hogy hittel összeegyeztethető egy szociális vállalkozásokba fektető befektetési alap.
Mivel a szociális vállalkozások a fenntartható fejlődést és a szociális kihívások kezelését tartják küldetésüknek, logikus lépésnek tűnik az EU részéről, hogy a szociális vállalkozások támogatására nagyobb erőket fordít. Így ugyanis kettős célt érnek el: a szociális vállalkozások finanszírozásának támogatásával új munkahelyeket létesítenek, és egyben a szűkülő büdzséből gazdálkodó állami szférát segítik szembenézni a szociális kihívásokkal. A szociális vállalkozások és az azokba befektető alapok tehát kiváló válságkezelési eszközök.
Mára a pozitív társadalmi hatást célzó befektetések a felelős befektetések egyik legdinamikusabban fejlődő részévé váltak. Magyarországon a szociális vállalkozásoknak sokkal több tőkéhez kellene jutni, amelyet a szociális vállalkozási alapok biztosíthatnak pozitív társadalmi hatást célzó befektetéseiken keresztül. Erre a Sapientia Főiskola Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzés keretében többször Magyarországra látogató Helen Alford domonkos rendi szerzetes nővér, a téma nemzetközi szakértője is felhívta a figyelmet előadásain. A társadalmi hatásra érzékeny befektetőknek és az egyházi vezetőknek most az a feladata, hogy befektetéseiket sokkal tudatosabban alkalmazzák. A társadalmi hatások mérése, a komoly pénzügyi elemzés, az információk jobb hozzáférhetősége és ezzel együtt az átláthatóság növelése hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hittel összeegyeztethető pozitív társadalmi hatást kiváltó befektetések jelentősebb részt hasítsanak ki a befektetések összességéből. A Ferenc pápa egyszerűségét követő befektetők példamutató fellépésével a pénzügyi világ gondolkodásának megváltoztatása is lehetséges.
Szőts Gergely, a Sapientia KETEG műhelyének tagja
