A 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán terv (SZKT) hét területen akart − néha kifejezetten reformértékű − átalakításokat hozni, amelyeket tovább mélyítettek a második lépcsőben. Ennek hatására a két terv mintegy 1500 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott volna − állapította meg a Policy Agenda (PA) elemzése. A kutatók szerint már az induláskor az elképzelések több eleme nem megalapozottnak vagy megvalósíthatatlannak látszott. Utólag úgy látszik, hogy a két SZKT szigorából csak akkor lehetett volna engedni, ha a gazdasági növekedés hatására nőnek az állami bevételek. A PA számításai szerint 300-350 milliárd forintos egyenlegjavító lépés nem valósult meg, amely így nem is jelenik meg a 2014-es költségvetésben.
A kormány politikai szempontból egyik elsődleges célkitűzése volt, hogy elérje az EU-nál az ország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. Ezzel is akarta bizonyítani kiválóságát és azt, hogy képes a külső \"gyámkodás\" alól kibújni és önálló utat járni − vélik a kutatók. Ennek látszólag mindent alárendelt és a saját maga által vállalt ígéretek lényegében mindig túlszárnyalták a piaci várakozásokat, elvárásokat. A számos \"kényszerhelyzetre\" történő hivatkozással meghozott \"csak kiigazításként\" kommunikált adóemelés, a termelő és pénzügyi szektor túladóztatása, az egyedi bevételek elérése, az egészségügyi, szociális szektorok kiadásainak erőteljes szűkítése jellemezte az elmúlt évek költségvetési politikáját. És ez a gyakorlat tükröződik a 2014. évi költségvetésben − írta a PA.
