A szuperszámítógépek rangsorában a top 500-as világranglistán jelenleg Magyarország nem szerepel, de ez a helyzet hamarosan megváltozhat. Új szuperszámítógép építésébe kezd ugyanis a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) − erősítette meg a Napi Gazdaság értesülését Stefán Péter, az intézet projektkoordinációs igazgatóhelyettese.
Az új beruházás megvalósításával a jelenlegi adatok szerint a világ 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe között a magyar valahol a 200−250. helyet lesz képes elfoglalni és csupán 21 országban lesz ennél erősebb ilyen eszköz. Jelenleg Magyarországon négy szuperszámítógép található, amelyek mindegyike a NIIFI-hez tartozik. Ezek a kutatási eszközök az ország különböző városaiban, Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden működnek.
A kétmilliárd forintra tervezett beruházási költséget a TIOP 1.3.2 projekt finanszírozza, az üzemeltetési költségeket az NIIFI, a részt vevő intézmények, valamint a közös, nonprofit kutatás-fejlesztési együttműködések keretében, ipari szereplők biztosítják − válaszolta kérdésünkre Stefán. Mint elmondta, a felépített szuperszámítógép 200 teraflop/s kapacitású lesz. Ez a kapacitás annyi, mint ha a világ összes lakosa másodpercenként 28 millió osztás, illetve szorzás műveletet hajtana végre egyszerre.
Arra a kérdésünkre, hogy a Magyarországon üzemelő négy szuperszámítógép miért nem tudja kielégíteni az igényeket, az igazgatóhelyettes elmondta, hogy Magyarország ugyan tagja például az EU PRACE programjának, amely infrastruktúrán keresztül a hazai kutatók más országban lévő szuperszámítógépekhez is hozzáférhetnek, de a felhasználók száma − leginkább a hazai egyetemek, kutatóintézetek révén − folyamatosan növekszik, ami a szupergépek kapacitásának a bővítését indokolja.
Egy szuperszámítógép kapacitása legalább ezerszerese egy asztali rendszernek. Általában egyszerű asztali számítógépek alkotóelemeiből épülnek fel, de architektúrájukat tekintve − pusztán méretükből adódóan is − attól jelentősen eltérnek. Rendkívül gyors, redundáns hálózattal vannak összekötve, nagy teljesítményű adattárolók fogadják a feldolgozóegységekből érkező extrém nagy adathalmazt, és gyors, dedikált privát hálózatok kötik össze ezeket egymással − mondta el Stefán. Hozzátette, még nem döntötték el, hogy a projektben konkrétan milyen rendszert fognak kialakítani, mert a pontos felhasználói igényekhez igazítják a szerkezet felépítését, amely a legmodernebb technológiát foglalja majd magában.
Reuters
