Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mérföldkőnek tekinthető a fúziós energia történetében, amiről a kifejezetten ezzel foglalkozó amerikai NIF kutatóintézet tudósai számoltak be: több energiát nyertek hidrogénatomok egyesüléséből, mint amennyit azok a reakció beindításához elnyeltek − jelentette a BBC. Ezzel sikerült aprócska méretekben egy pillanatra lemásolni a nap energiatermelési mechanizmusát. Ha ezt ipari szintre tudná emelni az emberiség, akkor gyakorlatilag korlátlanul elegendő energiaforráshoz juthatna. A NIF − amely korábban a fúziós energiát alkalmazó hidrogénbombák kutatásával foglalkozott − 2009-ben azt ígérte, hogy 2012 szeptemberére a laboratóriumi kísérlet szintjén megoldja a fúziós energiatermelés problémáját. Váratlan technikai nehézségek miatt azonban nem tudták tartani ezt a határidőt, a korábbi tesztek során a matematikai modellekben megjelenőnél kevesebb energiát értek el − írta a Napi.hu.
A kaliforniai kutatók végül 192 lézer egyesítésével létrehozták a világ legerősebb lézeres berendezését. A sugarakat egy hohlraum névre keresztelt tartályra irányították, amely egy apró, szilárd halmazállapotúra fagyasztott, különböző hidrogénizotópokból álló \"sörétgolyót\" tartalmazott. A hohlraum falának ütköző lézersugarak röntgensugarakat gerjesztettek, amelyek megbombázták a hidrogénsörétet, több millió fokos hőmérsékletet előidézve. Ha az üzemanyag eléggé sűrű és eloszlása eléggé egyenletes, akkor ennek eredményeként beindulhat a fúziós reakció.
A szeptemberi kísérletben az üzemanyag több energiát termelt, mint amennyit elnyelt. Ez elmaradt a kutatók céljától, attól, hogy legalább annyi energiát nyerjenek, mint amennyit a lézerberendezés fogyaszt. Ebben a mérlegben ugyanis nem szerepel a rendszer korlátozott hatékonyságából fakadó − még a hidrogénsörét elérése előtt elszenvedett − energiaveszteség.
