Eredményes és hatékony volt a közmunkaprogram: a közfoglalkoztatásba bevontak létszáma 2009−2011 között 139 ezerről 287 ezerre növekedett, miközben a támogatási rendszer hatékonysága 2011-re érezhetően javult az előző évhez képest − állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése. E szerint a három évben az összesen 227 milliárd forint értékű állami támogatás elegendőnek bizonyult a program működéséhez és fejlesztéséhez, forráshiány miatt egyetlen feladat sem maradt el.
A program egyik fő célját elérte azzal, hogy egyre nagyobb számban biztosította alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatását − vélik a számvevők. A közfoglalkoztatottak 43−62 százaléka alacsony iskolai végzettségű, míg a nyilvántartott álláskeresők között ez az arány nem haladja meg a 40 százalékot. A közmunkaszervezés makrogazdasági jelentőségét jelzi, hogy az abba bevontak számának megkétszereződése 2009−2011 között a foglalkoztatási arányt 0,8−1,1 százalékponttal, a munkanélküliségi rátát pedig 1,4−2,0 százalékponttal javította.
Több hiányosságot is talált azonban az ÁSZ. Az önkormányzatok nem vagy csak késve rögzítettek adatokat a közfoglalkoztatási adatbázisban, és az is többször előfordult, hogy a különböző informatikai rendszerekből lekért adatok jócskán eltértek egymástól. E három évben a programnak sem nemzetgazdasági, sem helyi szinten nem volt egységes monitoringrendszere. Ennek létrehozását a Belügyminisztérium 2012-ben kezdeményezte, a rendszer teljes kiépítése azonban továbbra is várat magára. Emiatt azonban a közfoglalkoztatásban érintett szervek nem tudtak megbízható információval szolgálni arról, hogy a közfoglalkoztatottak hány százalékának sikerült visszatérnie a nyílt munkaerőpiacra. Bár az ÁSZ tudomása szerint van ilyen jellegű adatgyűjtés Magyarországon, pontos számadatokhoz ők sem jutottak hozzá.
